Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)

1912-05-31 / 52. szám

2. olJai üjJmtmm 1912. május 31 vajmi kevés segítés történik. Pár év előtt a mellékjövedelmek is erő­sen meg lettek tizedelve és mégis a közigazgatás legnehezebb mun­kát végző szervei a tegtürelmesebb proletárok, a leghangtalanabb hiva­talnokok, akiknek részéről szokat­lan a panasz. Nyilvánosság elé ritkán lépnek vele és ha — mint azt most a szatmárvármegyei jegyzők teszik — a szerényen és serényen dolgozó hivatalnokok lerázzák a nótárius körül bemohosodott ósdi, falusi ro­mantikát, bizonyára súlyos okok késztetik őket erre, amely okok elől sem az a felsőbb, hatóság, sem a községek képviselőtestülete nem zárkózhatik el ridegen. ­Dr. FÁBIÁN LAJOS ügyvédi irodáját Ráköczi- utca 23. szám alatt (Foga- rassy-húz) megnyitotta. = II náros szabályozási feroe (Hozzászólás.) Ha igaz, amit Önök a lapjokról el akarnak hitetni, t. Szerkesztő urak, az t. i. hogy mindenben az igazságot kivárják szolgálni, akkor helyet adnak e néhány sornak, amikkel azt teszem, amit Önök tenni akarnak. Szolgálom a tiszta igazságot. Ma reggeli vezércikkök a lényegében nagyon helyes és igaz. Jó! tették, hogy beleavatkoznak egy olyan, ügybe, amely még a Hérmán polgármesterségének az És az emberektől meglepett erdőből ki­tört t?z őszi szilajság. Zúgva birkózott a széllel. Ölre kapták egymást. Csörögve tördelődztek az ágak. A szélvész tehetetlen dühében zúzmarát, havat csapkodott az erős tölgyek, büszke cserfák lombtarlott zordon koronájára. De állott az erdő. Megszegte derekát a tölgyfa... A szélvész szégyenlétében sü­völtve 'száguldott ki a rónaságra. Az! aranytányérképü holdvilág vigyorian pis- lantott utána s a csillagok sugarakból j szőttek pántlikát a diadalmas tölgyfák j homlokára. Vihar után az erdőben szétszórt, hó­tól lepett kunyhóknak is bátrabban füs­tölt a kéménye: Bent, az ágasokra épült szobácská­bán erdőirtó Gál András uram gémbere- dett kezét dörzsölgette a meleg kemencé­nél. Gál András, a vákáncsos, még java- korbeli fiatal ember volt és társaival egész nap a távoli erdőségen vájkálta, darabolta a tuskókat. Vajha a gondot is kicsukhatta volna kunyhójából. Folyt. köv. eleje óta vajúdik. Az “irattárban bizonyára megtalálható a közgyűlésnek már akkor egyhangúlag hozott olyaü határozata, hogy a város szabályozási térképét záros határ­idő alatt el kell készíttetni. Több sürgetés és az ügynek érthető sürgőssége dacára, és annak ellenére, hogy a törvényhatósági bizottság 1911. évi jun. havi rendes köz/ ilésében újból meg­hozta a határozol Jt, igaz, hogy mai nap sem vagyunk tovább a kezdet kezdeténél. Megokolt ezért, ha a sajtó tollára veszi az ügyet. Hátha ezen az utón hama­rább eljutunk az óhajtott célhoz. Idáig tehát rendben volnánk. De erő­sen kifogásolom azt, hogy Erdélyi István főmérnökünket ártatlanul támadják. Bizonyára nem voltak tájékozva, azért intéztek erős rohamot ő ellene, aki­nek egyebeken kívül éppen Szatmár sza­bályozása körül elmulhatatlan és nagy ér­demei vannak. Ezt csak az tudja, aki visszaemléke­zik, milyen volt Szatmár, amikor ő a hi­vatalába lépett, ahová kiváló képessége­ket, szorgalmat és munkaerőt hozott, ami­ket pazarul fektetett belé a tevékenysé­gébe. Hogy itt-ott egy-egy helytelen intéz­kedést is tett, igaz lehet. Igaznak kell len­nie, mert ellenkező esetben nem volna ember, hanem valami felsőbb lény. De — bármennyire kifogásolhatók az utcáink még mindig — összehasonlítjuk ezeket azokkal, amiknek a helyébe ren­deződtek, az csak hálás elismeréssel adóz- hatik a főmérnöknek, aki ezt a szép mun­kát egészen maga végezte, amennyiben sem az oldalán sem fölötte nem állottak sohasem megfelelő segítők. Az újabb időben keletkezett utcák szabálytalansága nem tagadható le és a fájdalmasságig bosszantó. Ám a beavatottak tudják, hogy ezek­ért a főmérnököt nem érheti gáncs. Nem ő adja ki az építési engedélye- | két, hanem felsőbb fórumok. Az építkezési szakbizottság véleménye aiapján a tanács, vitássá lett esetekben pedig a szuverén közgyűlés. Ha tehát az uj utcák görbeségeiért meg a szabályozási terv késéséért vala­kit püffölni kell, hát üssenek jó nagyokat az arra rászolgált hátakra, de hagyják bé­kében az érdemekben gazdag főmérnö­künkét, aki ha gyöngülni kezd, ezt azzai magyarázhatja joggal, hogy az erejét be­lefektette — Szatmár városába. Ezzel a kis javítással én is aláírom az Önök méltatlankodásait. Szatmár, 1912. május 30. Igaz hivök Tanódy Márton. Örömmel derittetjük fel e sorok köz­lésével a való tényállást. Minket a hely­reigazított cikk megírásánál az ügy támo­gatása vezetett és világért sem a szándék, hogy a főmérnök urat megbántsuk. Igazán sajnáljuk, hogy e nyilatkozatuk megjele­néséig lefolyt 24 óra alatt jogos sérelmet érzett a derék városi főmérnök ur. A szerkesztőség. Pranger a pénzpiacról. I jegybank fiitanácsülése. Az Osztrák-Magyar Bank főta­nácsa ma dr. Popövics Sándor fő- kornjányzó elnökletével ülést tar­tott Budapesten. Pranger vezértit­kár jelentést tett a pénzpiac hely­zetéről. Jelentésében megállapítja, hogy a leszámítolás és lombard- iizleti befektetés 2467 millióval na­gyobb, mint múlt év május 23-án és hogy a bankkal szemben táplált igények különösen a budapesti és a vidéki intézetek semmivel sem indokolható tartózkodása következ­tében lényegesen nagyobbak vol­tak, mint a múlt év hasonló idő­szakában. így az osztrák fiókoknál január 2-tól május 23-ig 112‘5 millió korona, a budapesti főintézetnél 208’4, a magyarországi fiókoknál 167-5 millió korona értékű váltóval többet számitoltak le, mint a múlt év hasonló szakában. A belföldi pénzpiacon a viszo­nyok még mindig igen feszültek és a nemzetközi piac sem mutat lé­nyeges javulást, a londoni és párisi kamatlábleszállitások dacára sem. Amerikai panama kalapot 24 óra alatt tisztit a legújabb módszer szerint Somlyai Gyula divatáruliáza. i Mima-sfafiszfifta. iratiió srsssaftsi íz iaisnätustaiii! Szatmár, május 30. A tiszti főorvos és a kerületi orvosok megkapták a minisztérium szigorú rende­letét, hogy tegyék meg azonnal a legszi­gorúbb intézkedéseket a trachomával szemben s mindenékelőtt vizsgálják meg a tanulóifjúságot. A tiszti főorvos s a kerületi orvosok azonnal hozzáláttak a munkához. Az ismétlő iskoláktól az utolsó hócher-iskoláig, az apáca-zárdától a ke­reskedelmi esti-tanfolyamig minden ma­gán s nyilvános iskola tanulóit gondosan megvizsgáltak. Megállapították, hogy 30 a trachomás vagy trachomagyanus nö­vendékek száma. Erről készítettek felsé­ges kimutatásokat s azokat beterjesztet­ték a tanácshoz. A tanács felterjesztette a kimutatást a belügyminiszterhez s ezzel a trachoma-ügv aktái lezárultak. * Azonban Uraim! Itt álljunk meg egy szóra! Nem addig van az! Mindenekelőtt vessünk számot azzal az igen fontos körülménnyel, hogy Szatmár egyike az ország legtipikusabb u. n. is­kolavárosainak. Ezt a jellegét a város nemhogy levetkőzné, hanem még inkább növeli az iskolaalapításokkal. Alkalmi sirkővásár költözködés miatt, a vasút melletti sirkőüzletben. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom