Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)

1912-05-30 / 51. szám

fl oáros szabályozási ferne Ilyen mulatságos esetek gya­korta megtörténnek Szatmáron, — majd elmondjuk a többit is. * Mint tudósítónk jelenti, épp a napok­Ne tessék a cimet komolyan venni, tisztelt olvasó ! Nincs itt szó ilyen komoly do­logról. Város- szabályozásiterv Mi az ? Mire való az ? Hát nem fel­ségesen szabá­lyozott s rendes a mi városunk ? Mire nekünk sza­bályozási terv ? Hiszen Szatmár- Németi sz. kir. városnak igen jól javadalmazott (6000 kor. fiz., 1200 kor. lakb.) főmérnöke s mérnöki hivatala'van. A városi főmérnökök­nek pedig általában nincs egyéb feladatuk, mint a városok szabá­lyozása, — másszóval szépítése. Több mint egy negyed százada sza­bályozza a mi városunkat a főmér­nöki hivatal. Méltóztatnak látni az ered­ményt. Utcáink utrendezési szem­pontból messze elmaradva a kul- tur-városok utcáitól, klasszikusan és karakterisztikusan „szatmári“ állapotban vannak. Görbe, egyenet­len zeg-zugok, amelyekben sok ezer féle leírhatatlan jellemző piszkot s rendetlenséget felfedezhetsz nyájas olvasó, — de párhuzamos utcavo­nalakat, — nem, azt nem fedezel fel sehol. Pedig a rendszeresen szabályo­zott városnak igen könnyen — s 25 éven át mindenesetre megvaló­sítható — feltétele, hogy a rendet­lenül és szabályozatlan irányokban haladó utcák oldalvonalai legalább egymással párhuzamosan halad­janak. Ezt 15—16 év előtt, mikor az ingatlanok értéke aránytalanul kisebb volt, mint m^i, — a legna­gyobb könnyűséggel s olcsón meg­lehetett volna valósítani. És ha ezt megcselekedték volna — milyen másképpen nézne ma ki a Rákóczi-utca, Kölcsey-utca, Eöt­vös- Batthyányi-, Árpád-utca, — hogy a mellékutcákról ne is be­széljünk. Ezenkívül számos utcanyitás és külömböző természetű rendezés, — szabályozás nem történt meg, — a mit végre is meg kell csinálni, — természetesen most már ötször annyi költséggel. Ezek és az általunk sem ismert külömböző hiányok nem nekiínk jutottak először az eszünkbe. Tudta ezt a városi közgyűlés is már ré­gen és több ízben intézkedett, ren­delkezett s utasította a városi Ta­nácsot, hogy készíttesse el már a városrendezési tervét és terjessze elő az erre vonatkozó hivatalos ja­vaslatot. És — éppen ez az, amiről itt sző van. Nem valami komoly do­logról, kérem. Isten őrizzen ! Csak egy bolondos, tréfás esetről, ami savanyuvizes bor melletti kvater­kázás közben könnyekig megnevet­teti a fogékony lelkeket. Hát hogyne, — csak tessék el­képzelni, — ez a bohó városi köz­gyűlés összeül, — s elhatározza, hogy ő a város nevében elkészít­teti a város szabályozási tervét, — s utasítja a városi Tanácsot, hogy az ügyet készítse elő, mert ezt a rendezetlenséget tovább fejlődni hagyni nem lehet. És a városi közgyűlés, — a törvényhatósági bizottság mikor ezt egy év előtt elhatározta, — azt hitte szegény, hogy ő ezt komolyan elhatározta. Mindenki komoly volt, amint ezt a nagyfontosságu ügy érdeme magával hozta, — csak a Tanács­beliek kacagtak a dolgon, — hogy a hasuk rengett belé. Igen, mert ők előre tudták, hogy akármit határoz a közgyűlés, abból paszuly sem lesz. Minek is fárasztanák magukat üyen felesleges hiábavalóságok for- szirozásával; ott van a főmérnök, eligazít, elrendez, elszabályoz az mindent, hát minek ahhoz tervet készíttetni ? bán érkezett a városhoz Pirovits Aladár Budapest székesfővárosi műszaki tanácsos ajánlata, aki Zombor, Kecskemét, Igló vá­rosok rendezési tervét készítette, s Bras­só, Újvidék, Kiskunfélegyháza által hir­detett pályázatokon részt vett s dijakat nyert. Az ajánlat azt mondja, hogy egy város a különböző céloknak legjobban megfelelő és egyszersmind legolcsóbb szabályozási terv birtokába csak egy mó­don juthat. Ez a mód a megbízás utján való elkészítés módja, — amidőn is a megbízott szakférfiú az illető város ve­zető férfiúival való állandó , összeköttetés és tárgyalások utján lépésről-lépésre ha­ladva a kivihetőség, valamint a szüksé­gesség mértékeit mindenkor szem előtt tartva végzi el feladatát. Csak az ilyen módon készült város szabályozási terv elégítheti ki azokat a követelményeket, melyeket a város cél­tudatos fejlesztése érdekében megállapí­tani kell. Mert bár a pályázat utján szerzett szabályozási tervekben sok szép eszme lehet letéteményezve, — azonban az ilyenek rendesen keresztülvihetetlenek, — mert nem számolnak a helyi körülmé­nyekkel és a város anyagi képessé­geivel. Már pedig az végeredményében mindegy, akár pályázat utján, akár meg­bízás utján jut a város a szabályozási terv birtokába, — a fő az, hogy a város szabályozási problémája mielőbb meg le­gyen oldva, mert napjainkban immár min­den varosra nézve épen ez nemcsak idő­szerű — de tekintettel a városok roha­mos fejlődésére, — a legsürgősebb fel­adat. Pirovits műszaki tanácsos egyébként felajánlja a városnak szolgálatait s kilá­tásba helyezi, hogy a város egy, a céljai­nak minden tekintetben megfelelő szabá­lyozási terv birtokába ajánlata elfogadása esetén olcsón s gyorsan jut. A városi tanács tegnap tartott ülé­sén foglalkozott az ajánlattal, — s azt ki­adta véleményes jelentéstétel végett Er­délyi István v. főmérnöknek. Szatmár, május 29. A béke utján. Húszezer vérvörös rózsa hullott a népjogok három mártír­jának koporsójára. Húszezer kéz dobott egy-egy szál virágot s ez alatt átnyílalott az egész Magyarországon a jogtalanok igazsága s a pünkösdi gyász, a pünkösdi csend összeforrasztotta a nemzetnek min­den érző szivét, minden gondolkozó aka­ratát. Egy hatalmas táborba fonódott min­den. Prohászka ^ ttokár püspök és Ap­I. évf. 51. sz. Szatmájr-Németi 1912 » május Cs Cl törtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom