Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)

1912-05-23 / 47. szám

1912. május 23 3. oldal üjMtttm gabirósághoz, hogy hallgassák ki őket, de itt elküldték azzal őket, hogy nem tar­tozik az ügy hozzájuk. Az alispáni hiva­talnál feljelentették Mangut ugyancsak ez ügyből, de itt is elutasitották a panaszt. Azonban most az ügyészség aligha hagyja az ügyet közigazgatási módra el­intézni. flz 119 SZIKÜNK telefonja Botrányos képviselőházi ülés. Elnökválasztás ököllel, pofonnal. Tisza a házelnök Bár nehezen tételezzük fel, hogy két intelligens ember — egy földbirtokos és egy lelkész — csupán rosszakaratból tegyenek meg egy ilyen súlyos feljelen­tést a kir. ügyészségen s kitegyék magu­kat annak, hogy a feljelentés alaptalan volta esetén a hatóság előtti rágalmazás súlyos következményeit vállalják, — és bár tisztában vagyunk már a nyiltterek nagy frázisainak jelentéktelenségével is, — mégis utána jártunk a dolognak, mert el voltunk határozva arra, hogy ha a fel­jelentés tényleg valótlan adatokat tartal­maz, megadjuk a megfelelő elégtételt az „ártatlanul meghurcolt“ jegyzőnek annak dacára, hogy bennünket a sajtóvétség vádjának pressziója nem nyom, mert mi csak azt a tagadhatatlan tényt közöltük, hogy a feljelentés beadatott és hogy az milyen súlyos vádakat tartalmaz. Hogy milyen alapos a nyilttér taga­dása, azt bizonyltja tudósítónk alábbi részletes jelentése : Mint az Uj Szatmár első tudósításá­ban megírta, a kivándorlók, akiktől Mangu Dezső a feljelentés szerinti illeté­keket beszedte, közjegyzői nyilatkozatot adott ki arról, hogy Mangu megzsarolta pket az útlevél dijában. Mangu ezt meghallotta és amikor az illetők elmentek hozzá, hogy az elutazás előtt való nap a kísérőt az útlevélbe be­írja, elvette tőlük az útlevelet és azt mondta, hogy addig nem adja vissza, mig a közjegyző előtt tett vallomást előtte írásban vissza nem vonják. Miért volt erre szüksége Mangunak, ha nem volt hibás a dologban? Mit tehettek egyebet ezek a szeren­csétlen emberek, kiknek a jegye időhöz volt kötve: aláírták a nyilatkozatot, hogy a közjegyző előtt nem mondtak igazat. Mikor aztán a könyv, illetve útlevél már a kezükben volt, visszamentek a fel­jelentőkhöz és újabb nyilatkozatot adtak ki, amelyet azonban idő rövidsége miatt a közjegyzőnél nem tehettek meg, hanem majd a konzulátus állal megküldetik a hiteles tanuzást mihelyest Amerikába érnek. Ebben elmondják, hogy Mangu le­hetetlenné akarta tenni nekik az utolsó pillanatban az elutazást és valósággal kényszeritette őket a vallomás aláírására. Azt ezennel visszavonják és esküvel is hajlandók bizonyítani, hogy kényszer alatt írták alá Mangunak a nyilatkozatot. Érdekes része a nyilatkozatnak a következő része: Mi ma reggel útra ke­lünk, hogy szeretett hazánknak talán örökre is búcsút mondjunk. Nehéz szív­vel tesszük ezt, de lelkiismeretünk sem a nagy utón, sem az uj hazában soha­sem volna nyugodt, ha nem mondanánk meg a színtiszta igazságot és alá nem Ír­nák ezt a nyilatkozatot, mely talán íté­lete lesz annak az embernek (Mangunak), aki már annyi sok embert kergetett eb­ből a szép Magyarországból Amerikába, hogy itt hagyva házát, hazáját és szülő­földjét messze idegenben egye a honta­lanság nehéz és keserű kenyerét. El van mondva a nyilatkozatban az is, hogy Mangu ijjesztette őket azzal, hogy az itthonmaradottaknak nem lesz nyugta tőle, ha alá nem írják az ő nyilatkozatát. Az ügyre nézve az ügyészség tény­leg elrendelte a nyomozást, amit a csend­őrök folytattak le. A tanukat, kiket beje­lentettek a csendőrök, Mangu jelenlétében hallgatták ki. Természetes, hogy a jegyző jelenlétében a csendőrök előtt nem mer vallani egy falusi ember sem. Dehát ez nem baj, mert ha a főtárgyaláson kihall­gatják őket, ott meghiondják majd eskü alatt a megmásíthatatlan igazságot. Mikor a tanuk el akartak utazni, ezt megelőzőleg elmentek a mátészalkai szol­Budapest, május 22. Az elnök ma 11 órakor nyitotta meg az ülést. Kossuth Ferenc Návay elnök lemondásáról akar beszélni, de az elnök megvonja tőle a szót. Ábrahám Dezső szintén szólni akar, de nem engedi az elnök. Óriási zaj keletkezik, ez alatt indulatos jelenetek kezdődnek. Far­kas Zoltán odarohan Gál Sándorhoz és le akarja ütni. Zárt ülés veszi kezdetét, ezen Ábrahám,Polonyi és Lovászy a házszabályhoz szólanak. A nyilt ülésen Beöthy az el­nökválasztást tűzi napirendre. Holló a házszabályokhoz akar szólni. Az elnök elharsogja: Itt már nem beszél senki. És elren­deli a szavazást. A jegyző olvasni kezdi a képviselők névsorát. Ráth Endre képviselő odakiált az elnöknek: közönséges gaz­ember! Elnök: rendreutasitja Ráthot. Kovács- képviselő torkaszakad- tából ordítja az elnök felé: gaz­ember ! Az elnök Kovácsot a mentelmi­bizottság elé utasítja. Óriási zaj közepette az elnök elrendeli a szavazást. Elsőnek Al- mássy dobja céduláját az urnába. Kovács Gyula földhöz vágja az urnát. Pillanat az alatt ösz- szes munkapárti képviselők Kovácsra rohantak. Szacelláry mellbe vágja Ková­csot, Farkas Zoltán arculüti. A teremben valósággal zuhognak a pofonok és mellbevágások. Csak nehány atlétának sikerül visszatartani az általános verekedést. A vihar csillapultával megkez­dődött a szavazás. A Justh és Kossuth párt kivo nul a teremből, a szavazásban nem vesznek részt. Désy Zoltán a folyosón odaki­áltja Zichy János miniszternek: — Most már vége a további regardnak. Elmondom és ada­tokkal bizonyítom, hogy honnan vettétek a közpén­zeket a választásokra. Szavazás után elnök kihirdeti, hogy leadatott összesen 210 szava­zat, valamennyi gr. Tisza Istvánra. A munkapártiak óriási örömri- valgása közben indul el a küldött­ség Tiszáért. Budapest, május 22. [Éjszakai tudósítás.] Gr. Tisza István a Házba érkezvén a következő beszéddel foglalta el az el­nöki széket: — Érzem, nehéz feladat előtt állok, súlyos a helyzet és súlya csak hatványo- zódik most, mikor a parlament munkája teljesen meg van bénítva. Megígéri, hogy a Ház tanácskozásait a pártokon felül- állva fogja vezetni. Mindenki számíthat teljes pártatlanságára, méltányosságára és jóakaratára. A parlament fényét óhajtja emelni, de viszont megígéri, hogy pártkülönbség nélkül minden olyan törek­vés, amely a Ház munkájának rendjét ve­szélyeztetné, őt szemben fogja találni. Az nem tárgyalási rend, amely meghiúsítja a határozathozatalt. Az nem tárgyalás, amelyen nem lehet a napirenddel foglal­kozni. A mai parlament eltávozott a 48-as törvényektől. A parlament minden tagja elitéli az obstrukciót és mindenki szük­ségesnek látja a házszabályok revízióját. Hazafias munkára hívja fel a parlamentet s ígéri, hogy ő teljes erőfeszítéssel fogja „kötelességét“ teljesíteni. A munkapárt természetesen percekig tartó tapssal ünnepelte vezérét. Darvay Gyula beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Justh Gyula és Lo­vászy Márton ügyében, amely szerint a bizottság arra kötelezi a két képviselőt, hogy kövessék meg a Házat. Tisza István elnök: A kisebbségi vé­lemény előadóját is megilleti a szó. Felkiáltások : Nincs itt! Lengyel Zoltán kéri, hogy mindkét képviselőre nézve külön tegyék fel a kérdést a Házhoz. Elnök előbb Justhra vonatkozólag teszi fel a kérdést. A Ház elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát. Lengyel Zoltán a munkapárttal szavaz Justh ellen. Ugyanígy történik Lovászyra vonat­kozólag -feltett kérdésnél. Elnök jelenti, hogy miután Justh és * Lovászy nincsenek jelen, fel fogja őket szólítani, hogy ha megjelennek: kövessék meg a Házat. Barabás Béla: Az óra félnégyre jár. Konstatálni kívánom, hogy a többség meg­sértette a házszabályokat, mert a napirend fölött csak 2 óráig lehet tanácskozni, most mégis negyed 4 óráig tanácskoztak. A mentelmi bizottság jelentését se szabad lett volna tárgyalni, mert nem volt napi­rendre tűzve. Gallérok gőzmosása JLMgbSfl£lB£feB* Pál Kézimunkák, glacé keztyük, tükörfénnyel hófehérre ■ ■dJIdjCB ■ CmB bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyár-főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1886

Next

/
Oldalképek
Tartalom