Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-21 / 45. szám
n oárosok !. év!. 45. sz. Szatmár-Németi 1912 május Kedd (M. N.) A vidéki városok kongresszust tartottak a fővárosban. Az első kérdés, amely önként előtérbe lép az, hogy miért tartják a vidéki városok kongresszusukat a fővárosban ? Erre a kérdésre sokféleképen lehet válaszolni. A legközelebb eső, szinte kéznél levő válasz az, hogy azért mennek a vidéki városok Budapestre kongresszust tartani, mert az az ország első városa. Szivesen elismerjük, hogy a főváros a vidéki városok kiküldötteit a kongresszusi napokon lekötelező szivességgel, igazi magyaros vendégszeretettel fogadta, fejedelmi ellátásban részesitette őket, megmutatott nekik minden szépet és látnivalót s mindenképen azon volt, hogy a vidéki városok küldöttei a fővárosban jól érezzék magukat. A vendégszeretet, a lekötelező szives- ségért csak hála és elismerés jár s úgy hisszük, hogy az összes városi kiküldöttek távozván a fővárosból, hálásan fognak visszaemlékezni Budapest főváros polgármesterére és a fővárosi tanács vezető embereire. Ámde ez nem indokolja azt, hogy vidéki városok az ő nagygyűlésüket a fővárosban tartsák. Igaz, hogy Budapest az ország első városa, a baj éppen az, hogy ez nagyon is igaz, amennyiben a vidéki városok és a főváros között olyan aránytalanul nagy a különbség, a vidéki városok a fővárossal szemben annyira fejletlenek, any- nyira szegények közintézményekben, hogy ennek nem is volna szabad igy lennie. A főváros a maga óriási felszívó erejével mindent magához vonz, valósággal kiszívja az országot s csápjait a legmesz- szebb vidékekre is kinyújtja. Á kormány, a kincstár minden intézményét a fővárosba helyezi el s néha a vidéki városok szinte versenyfutást rendeznek egy-egy állami intézményért. S ha valamelyik város a gyilkos versengésben célhoz ér, akkor olyan áldozatokat vállalt magára, amelyeknek alig képes megfelelni. A vidéki városoknak állandó nehéz harcot kell vívni a fővárossal abban áz irányban is, hogy egyes nagy vállalatok elárasztják az országot utazó ügynökeikkel és a legkülönbözőbb, legraffináltabb ürügyek alatt főzik meg az embereket és ugratják be a részletiv aláírásába. Az is egyik anomália, hogy vidéki vállalatok, a melyeknek vezetősége a fővárosban van, a fővárosból látják el magukat minden szükséges eszközökkel, nyomtatványokkal és egyebekkel, holott a vidékből élnek, ellenben a vidéki vállalatok, amelyek jól el tudnák látni őket mindennel, küz- ködhetnek. Ezer és egy olyan dolgot lehetne felhozni, amely bizonyítaná, hogy a vidéki városok és a főváros között semmiféle szolidaritás nincs, ellenben a vidéki városoknak formálisan védekezni kell a főváros felszívó ereje és a fővárosbó kiinduló gazdasági támadások ellen. Az tehát, hogy a főváros az ország első városa, nem fogadható el sem kényszerítő, sem célszerűségi, sem más magasabb szempontnak, amely a vidéki városokat arra bírja, hogy kongresszusokat a fővárosban tartsák. Azt is lehetne mondani, hogy a kongresszust azért kell a fővárosban tartani, mert a vidéki városok nem tudnának maguk között megegyezni, hogy hol legyen a kongresszus. Ez az ellenérv azonban nem tartja magát, mert először is a vidéki városok nagyon is meg tudnának ebben egyezni, másodszor, pedig bizonyos tervszerű cél- tudatossággal országrészek szerint kellene eljárni s az első vidéki kongresszust egy nemzetiségi városban kellene megtartani. A sok szin- magyar városi főtisztviselő, ha ösz- szegyülekezne egy nemzetiségi, ide- genajku városban, a magyarságnak kiszámíthatatlan hasznot szereshetne. Ha a vidéki városok kiküldöttei gyűléseiket felváltva, különböző városokban tartanák, ezzel fokozatosan megismernék egyes városok közintézményeit és megtanulhatnák, hogy mi jó s mi rossz, mit vegyenek át abból, amit az idegenben láttak és mit szüntessenek be otthon, ami nem bizonyult jónak. Minden vidéki kongresszus ilyen módon pozitív előnyökkel járna az ország összes vidéki városra. Mig ellenben mit hozhatnak vájjon Budapestről ? Semmit. S aztán Budapesten észre sem veszik — értve a közönséget — a vidéki városok kiküldötteit, ellenben, ha a vidéki városban gyülekeznének össze, ünnepe volna ez az egész városnak. A főváros óriási forgalmánál igazán mindegy, hogy négyötszáz vidéki városi tisztviselővel több van-e vagy kevesebb a fővárosban. Ha tehát vidéken gyülekeznének össze és az illető vidéki város, ahol összejönne, ünnepé tenné ezt a napot, ez emelné a kiküldöttek súlyát és tekintélyét is, ezzel közvetve a vidéki városok jelentőségét is erősbitené. Kitűnő parókát mindennemű hajnemü munkát vállal jutányos árban MENSCHENFREUND SZERÉN Petöfi-u. 17. :: Telefoiiszámunk 358 :: A madarat tolláról, ■■ Elegáns ember csakis .. az előkelő embert cipőjéről ISMERIK MEG 1 Talpha-vftsett szabott ár ! |
