Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-18 / 43. szám
4. oldal UjMMŰl 1912. május 18 Alig ment ki a vonat a salánki állomásról, hatalmas szélvihar kerekedett, amely előbb hátba kapta a vonatot és hatalmas erővel sodorta előre. Hasztalan volt a fékezés, a szél óriási erejének nem birt a vonat ellentállani, rohant előre a kanyargó vonalon. A szélvész ^valósággal játszott a keskenyvágányu jármüvei, amely minden izében recsegett, ropogott. Az utasok között óriási pánik tört ki, menekülni szerettek volna az életüket féltő emberek, de a szél által valósággal elragadt járműről senkisem mert a magas töltésen leugrani. Egyszerre aztán megtörtént a katasztrófa. A szélvihar valósággal leseperte a vonatot a sínekről. Pontosan egyszerre fordult le mind az 5 személyszállító kocsi és a motor a töltésről. A hatalmas recsegés — ropogásba, a szélvihar félelmetes bömbölésébe irtózatos jajveszékelés vegyült bele: Növelte a katasztrófa okozta rémületet a hatalmas sötétség is, amely miatt lehetetlen volt megállapítani a szerencsétlenség igazi nagyságát. Azonnal értesítették a szerencsétlenségről a salánki állomás elöljáróságát, innen telefonáltak a nagyszöllősi állomásra, ahonnan azonnal segélyvonat indult el a mentési munkálatok elvégzésére. Fáklyavilágitás mellett fogtak a mentés munkájához, amelynek során hamarosan kiderült, hogy emberélet áldozatul nem esett. Történt azonban több igen súlyos sérülés. Húsz ember szenvedett súlyos sérülést, köztük öt ember sérülése életveszélyes. Súlyosabban sérült meg Trolmga Ferenc nagyszöllősi főszámvevő, Troknya Sándornak, a szatmári munkásbetegse- gélyző pénztár hivatalnokának testvérbátyja, aki bordatörést és a fején több súlyos sérülést szenvedett. Troknyán kívül még négyen sebesültek meg életveszélyesen, tizen súlyosan, hatan pedig könnyebben. A segélyvonat a sebesülteket beszállította a nagyszöllősi állomásra, ahonnan hordágyakon vitték be a súlyosan sérülteket a kórházba. Idei friss széllé Hlcrtz Istenéi — Megjelen naponta délután 4 órakor Főszerkesztő': Felelős szerkesztő : Dr. TANóDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: helyben;: vidékre : Egész évre . . K 12 — Egész évre . . K 16 — Félévre . . . K 6-— Félévre . . . K 8.— Negyedévre . . K 3-— Negyedévre . . K 4— Egy hónapra . K 1'— Egy hónapra . K 1.50 Egyes szám ára 4 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal; SZATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 un hírek — Korányi János ünneplése. Meleg és szeretetteljes ünneplésben volt része tegnap Korányi Jánosnak, az ügyvédi kamara köztiszteletben álló elnökének. Az öreg ur tegnap ünnepelte névnapját, amikor számosán keresték fel tisztelői és jóbarátai. Az ügyvédi kamara küldöttségileg jelent meg elnöke előtt és dr. Schőnpflug Jenő, a kamara titkára meleghangú beszédben üdvözölte Korányi Jánost, akinek névnapi ünnepsége egy- szersmint ünnepe volt annak is, hogy ötven éve ügyvédkedik. — Baríha Mór halála. Szerdán délután egy széles körben ösmert, ragyogó múltú ősz pap hunyta le örökre szemeit: Bartha Mór gacsályi ref. lelkész. Az öreg ur 82 évet élt és mindvégig megtartotta teljes szellemi frissességét. A szabadság- harcnak egyik vitéz katonája volt, kinek nevéhez az 1848—49-iki háborúságnak több jeles cselekedete fűződik. Ő vitte el Debrecenből Görgeynek a fővezéri kinevezést és élete kockáztatásával ő kézbesítette a hadügyminisztérium megbízásából Kossuth Lajosnak a tavaszi hadjárat tervezetét. A bártfai szorosban kézrekeri- tette a bátor harcost egy szakasz lovaskozák. A lovak előtt kellett gyalogolnia, de a bártfai szakadék előtt futásnak eredt. Átugratta a szakadékot, egy kozák utána akart ugratni, azonban belezuhant a szakadékba, mire azok abbahagyták az üldözést. A debreceni csatában Bartha tizenötöd magával megkergetett egy század kozákot. Altiszt volt és úgy származott át rajta a vezetés, hogy a hadnagy sietségében egy közlegény zubonyát vette föl és mert igy nem akart a csapat élére állni, Bartháí bízta meg maga helyett a vezetéssel, aki „Fiuk, töltsétek!' Lőjetek ! . . .“ kiáltással rohamot vezényelt és visszaverte a kozákokat. Bartha Mór hosszú ideig volt mikolai lelkész, majd nyugalomba vonult és Debrecenbe, költözött fiához, dr. Bartha Bélához, aki akkor a dehreceni jogakadémia tanára volt. Itt éveken át szerkesztette a debreceni függetlenségi párt hivatalos lapját, a Debrecent, amelynek politikai rovatában törhetetlen erélylyel hirdette a függetlenségi elveket. Innen hívták meg a gacsályi reformátusok. Az utóbbi időben már nem foglalkozott irodalommal. Halálát beteg fián, dr. Bartha Bélán kívül, aki a Selmecbányái bányászati akadémián lett később tanár, veje Csengery Gusztáv, a jeles költő és családja gyászolják. — Lutheránus hangverseny Szat- máron. A szatmári evangélikus egyház, — mint már közöitük lapunkban, templom építési alapja javára junius havában zene- és felolvasó estélyt rendez. Az estély napját a rendezőség junius hó 8-ára állapította meg, s most fáradozik a részletes programm összeállításán. Az estélyen hírneves művészek és elismert műkedvelők vesznek részt s igy határozottan művészi nívón fog állani úgy, hogy az teljesen kifogja elégíteni a szatmári és szatmármegyei közönség legkényesebb igényeit is. A rendezőség, melynek élén az egyház elnöksége: Szlávy Dezső felügyelő és Duszik Lajos lelkész áll, a napokban teszi közzé a nagy körültekintéssel s művészi érzékkel összeállított műsort. A jótékonycélu estély iránt már most is nagy az érdeklődés s reméljük, hogy az áldozatkészségéről és müizléséről annyira ismert közönségünk eme élvezetesnek Ígérkező estélyen is, szokásához híven, megfogja tölteni a városi színkört, hol a hangverseny megtartva lesz. — Szegény IX. Keresztély király! Egy rendkívül szenzációs különkiadásban olvastuk szerdán délután azt a jelentőségében világraszóló, részleteiben megdöbbentő gyászhirt, hogy IX. Keresztély Dánia királya szivszélhüdés következtében hirtelen elhunyt. A gyászeset szörnyü- mód meghatott bennünket s miután az Uj Szatmár szerda délután megjelenő számában tudtára adtuk VIII. Frigyes dán király hirtelen halálát, szenteltünk pár sort, a gyengébbék kedvéért vaskosabb betűkből szegény IX. Keresztély dán uralkodónak is, aki 1905. évben jobblétre szenderült. A rendkívül szenzációs külön kiadás azonban nem vette tudomásul az ügyet s vígan kelt a vásáros magyarok között. S a derék pálfalvai és ombodi nénikék, kik az 1906. évi képes kalendá- riomban ravatalon kiterítve látták IX. Keresztély királyt, most újból, fokozottabb mértékben megsirattak a dán uralkodót, ekként lamentálván: Szegény, szegény Keresztély király, hát már megint meghalt?! . . . — Alaptalanul feljelentett kereskedő. Két bécsi cég feljelentést adott be Grünfeld Sámuel szatmári cipőkereskedő ellen, azzal vádolván meg Grüníeldet, hogy, bár fizetésképtelen volt, tőlük árukat rendelt. Miután Grünfeld beigazolta, hogy a rendelés még a fizetésképtelensége előtt történt és beigazolta azt is, hogy hitelezőivel folytatott egyezségi tárgyalásai biztos eredmény előtt állanak, az ügyészség Grünfeld ellen megszüntette az eljárást. — Ez aztán a névjegy. Ami alább következik nem tréfa. Komoly dolog. Magunk láttuk az eredetijét. Itt a másolata: Dr. KOVÁCS PÁL jogtanár az Alföldi Sajtószövetség és a Kecskeméti Városszépitö Egyesület elnöke, a Kecskeméti. Munkásgimnázium igazgatója, az Országos Patronage Egyesület igazgató-tanácsosa, az Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület választmányi tagja, a kecskeméti ref. egyházmegye világi főjegyzője, a dunamelléki ref. egyházkerület világi aljegyzője, a kecskeméti ref. jogakadémia igazgató-tanácsosa, Kecskemét th. város törvényhatósági bizottságának virilis tagja, a Kecskeméti Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósági elnöke KECSKEMÉT. Csak arra vagyunk kiváncsiak: mikor ér rá ez a sokat elfoglalt ur jogot tanítani ? — Katonáink Nagybányán. A szatmári 5. gyalogezred 9. és 10. százada tegnap vonult ki Nagybányára, ahol Bár- dossy százados vezénylete alatt három hétig harcászati lőgyakorlatokat fognak tartani. A két század Szinérváralján találkozik a Nagybányáról visszatérő másik két század katonasággal s a találkozás alkalmával harcszerü gyakorlatot fognak végezni.
