Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-01 / 30. szám
iffei iinnipe Irta: DÉNES SÁNDOR Papok nem szentelték meg, szentek emléke nincs ráöltögetve, csodákról emlékező bibliai történetek nem regélnek róla, törvényhozás nem állitottmellé munkatilalmat és mégis holnap ezernyi ezer kérges kéz teszi le a kalapácsot, a fúrót, a gyalut, a vésőt, a kenyéradó, világotmozgató becsületes szerszámot. Kibontják a vörös zászlót és alásorakozik a legbecsületesebb, a leghasznosabb hadsereg: a munka hadserege. Kérgeskezü munkások, napi vagy heti éhbérre dolgozók a társadalmi rend hatalmas gépezeteiben méltóságteljesen, fenségesen, egy egész társadalmi és világrendet megreszkettető isteni nyugalommal harsogják oda a lábát lógató munkátalanok érzékeny fülébe : a mi kezünkben van az élet, a hatalom, a mi életünk és hatalmunk éppen úgy, mint a tietek és az egész gőgös, de hitvány társa- dalmotoké. Fenséges és méltósággal teljes ez a szimbolikus ünnep, amelyet nem szentek ajándékoztak, hanem emberek téptek ki maguknak a naptárból. Nincs ünneprontója, nincs megszegője dacára annak, hogy az ellene vétőkre nincs kiróva a tul- világi üdvösséget megnyirbáló szent paragrafus. Erőteljes, hatalmas május elsejének vörös ünnepe, amelytől reszketnek, rettegnek a nagyok és erősek. Bármennyire lekicsinylik is, kicsinylő mosolyt afíektáló szájuk szélén ott reszket a gyáva félelem, a páni rettegés a munkáskéz hatalmas, nagy, tiszteletreméltó erejétől, a piros zászló lelkesiíő hatalmától. És' az erősbbödő népjogokért lelkesedő ember szivét féktelen öröm fogja el, mikor azt látja, hogy az ünneplők sorait kakastollas, szuronyos, fegyveres csendőrökkel övezi körül a pöfíeszkedő hatalmasok titkos félelme. Csendőrt, csak csendőrt, minél több csendőrt az ünneplő vörös zászló mellé ! Mennél jobban körülveszi az állami karhatalom ezt a legbensőbb, legegyénibb hitvallásból eredő ünneplést, annál jobban kidomborodik a korhadt társadalmi rend hitvány remegése, amely hegyes szuronyokkal, éles kardokkal veszi körül az eszmét, a nagyot, a hatalmasat, a rá nézve félelmetesei. Minél több a csendőr a vörös zászló körül, annál nagyobb a feketék félelme. S akitől félnek, — az erős, abban a félelmetes hatalmat látják. A fehér egeret drótkalitkában tartják, az oroszlánt hatalmas vasketrecben nyűgözik le. S ha mégis van elszomorító, lehangoló ebben a fenséges örömünnepben, a kérgeskezü proletárokéban, az nem a csendőr, — hanem az a sok ezer %gyáva, vasalt nad- rágos proletár, akinek csak távolról mer csordulni a nyála a népjogok után. Mert elszánt bátorság, félelmet nem ösmerő vakmerőség csak a kérgeskezü proletárban van ahhoz, hogy letegye a vinklit, a kalapácsot, sutba, dobja a gyalut, földhöz vágja az árat, bontatlan hagyja a fircet erre a napra, — atentásujju, gyáva proletár csak a kávéház ablakán keresztül néz le rájuk főúri gőggel, de irigy lélekkel. A tentásujju proletár nem teszi le a tollat, nem vágja földhöz a kamattáblázatot, nem hagyja félben a másolást, hanem rágörnyed az íróasztalára és éhenzsoldért körmök De eljön majd a megváltás órája, győzelemre jut majd az eszme, a kivívott jogok piros zászlója diadalmasan fog lengeni, a hatalom katonái tisztelegni fognak a vörös zászló előtt, — és akkor, akkor ott lesznek majd ők is, finom kezükkel belemarkolnak a jogokba, részt kérnek a dicsőségből, „keblünkre test- vér“-rel üdvözlik majd a rongyost, akivel megosztandják a kéregeskéz legzsirosabb falatját is. Addig azonban, mig ez a szebb jövendő elkövetkezik, a munkáshad csak egyedül ünnepel, egyedül küzd a jogokért a vörös zászló alatt, csendőrszuronyok közt. Holnap nagy vásár lesz, A tüntetőfelvonulást, a csendőrrel szegélyezett ünnepet szájtátva nézi majd a vidékről besereglett számos proletár, paraszti igavonó-ember. És ha esten den hazatér a füstös viskójába vagy hajnaltájt munkába indul a földesur kenyerét verejtékkel munkálni, két kérges keze közé veszi majd serdülő gyermekének zsenge fejét és imigy oktatja : — Fiam, a városban ünnepelt a munka. Csendőrök között ünnepelt, piros zászló alatt. Jogot kért a népnek, jogokért harsogott. Apád megy a földet túrni, a más kenyerét keresni. De te légy külömbb apádnál. Légy erősebb, légy emberei) b Csakis elismert elsőrendű gyápjuszöveteket árusít Szatinár, peák-tér 21. szám. Mártiit'Sons &' Có. kid. angol gyapjú- szövet gyárosnak égyéduti raktára. Mi k&stiim szikeíkiilimlegességsk. !. ávf. 39. sz. Szatmár-lVémeti 1912 május 1 Szerda
