Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-14 / 16. szám
4. olílal §912. április 14 üjJzaímái TŐZSDÉK. Budapest, ápr. 13. Értéktőzsde. Osztr. hitel 639 — Magy. hitel 832'50 Jelzálogbank 475 — Leszámítoló 543 — Magyar bank 665'50. Rimamurányi 720'— Közu £. vasút 786 — Városi vasút 422*— Salgótarjáni — Irányzat lanyha. Gabonatőzsde. Búza ápr. 11-58 „ máj. 11-60 „ okt. 9-92 Rozs ápr. 9-90 „ okt. 8-98 Tengeri máj. 8.99 „ juh 8'67 Zab ápr. 10-26 „ okt. 8.60 Irányzat szilárd. SZÍNHÁZ és ZENE * A Karszemélyzet jutalomjátéka. A színházi karszemélyzet, a fővárosi színházak mintájára jutalomjátékát, f. hó 18-án csütörtökön délután 3x/2 órakor tartja meg. Színre kerül mérsékelt helyárakkal Szigeti Józsefaek a Vígszínházban több százszor színre került énekes bohózata, a Csókon szerzett vőlegény. A darab második felvonásában cabaré keretében fellépnek a színház összes elsőrendű művésznői és művészei. H. Bállá Mariska, Feledy Boriska, Dénes Ella, Liszt Ferike, Pálma Tusi, Debreceni Gizi, P. Szepessy Szidi, Heltay Hugó — Radócz Feri — Szalóki Dezső, akik teljesen uj müsorszámokat adnak elő. Külön szenzáció lesz Molnár Ferencnek, a kiváló írónak itt még nem ismert rendkívül szellemes, aktuális szkecsese, a melyet Z. Hahnel Aranka és Mihályi Károly adnak elő. Ez alkalommal lép fel utoljára és vesz búcsút a színpadtól Rovó Istvánná, akit közönségünk A kis gróf vénkisasszonyának szerepéből ismer. Az érdemes művésznő 30 esztendeig működött a vidék nagyobb színtársulatainál, búcsúja alkalmából legjobb szerepeinek egyikét játsza el a Csókon szerzett vőlegény ripacs színésznőjét, Nefelejts kisasszonyt. H. Bállá Mariska, Dénes Ella, Szepessy Szidi, Torday Etel, Fehér Gyula, Szőke Sándor, iíj. Lenkei György, Ross Jenő játszák még a rendkívül kacagtató bohózat vezető szerepeit. Reméljük, hogy a nagyközönség csütörtök délután zsufo- folásig megtölti a színházat és juttat elismeréséből a színház közkatonáinak. jutalomjátékául: Csókon szerzett vőlegény“ énekes bohózat, este: „Gyurkovics lányok“ (A. bérlet.) Pénteken Dénes Ella jutalomjátékául: „Szulamith, Jeruzsálem lánya“ Szombaton HeitaiHugó jutalom játékául, újdonság itt először: „A nap hőse“ énekes bohózat. (Bérletszünet.) Tisztelettel értesítem, hogy Könyv- és papirkeresketiésemet május havában az ideiglenes helyiségből Deák-tér 7. szám alá (Fógel Károly ur házába, volt Halmi ház) helyezem át és ezért a raktáromon lévő árukat SeszáSliíelt árban kiárusítom. Szives pártolását továbbra is kérve, maradtam kiváló tisztelettel Huszár Aladár. __ Me gjelen naponta délután 4 órakor Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN: VIDÉKRE: Egész évre . . K 12'— Egész évre . . K 16 — Félévre . . . K 6'— Félévre . . . K 8.— Negyedévre . . K 3— Negyedévre . . K 4 — Egy hónapra . K 1— Egy hónapra . K 1.50 Egyes szám ára 4 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 NAPI HÍREK Nincs pazarabb, léhább, kedvesebb, felségesebb kényelmi eszköze a világ berendezésének, mint egy finom, puha, meleg ágy. Nincsen ennél szebb semmi, legfeljebb még egy: azaz még Jegy ágy, de úgy, hogy még ez az előbbi kettős pont se legyen a kettő között. De akinek csak egyet adott végzete, az se emeljen panaszos szót a lágy pihékkel bélelt ölelő párnák ellen. Ha későn vagy korán, utóbb vagy előbb az ágyamba menekülők a reggeltől estig való küzködés, zaj, lárma, tülekedés, emberevés elől, végtelen megnyugvás vesz erőt rajtam. Abban a pillanatban, amikor egyet csavarintok a villanyos lámpa kajla fülén, amikor rám veti takaróját a jótékony sötétség, egyszeribe kibékülök a sorssal. A levetett kabátom zsebében benne felejtem a napi gondokat, a lajblim zsebében otthagyom a lelkiismeretem ébresztő óráját, a cipőmmel együtt ledobom magamról a hétköznapi tülekedés piszkát, sarát és elkezdem élni a sorssal kibékítő boldog, ideális életet. Annyira élem, hogy néha szinte megtévedek: ez-é az igazi élet vagy az, amikor ezeket Szinházi műsor: Vasárnap délután Czakó Vilmos felléptével : „Madarász“, este másodszor „Bál az udvarpál“ (Cz. b.) Hétfőn harmadszor „Bál az udvarnál“ (A. bérlet.) Kedden Szőke Sándor jutalom játékául, ez idényben először: „A sárga liliom“ (B. b.) Szerdán: „A bolond“ H. Bállá Mariska és Fehér Gyulával (Cz. b.) Csütörtökön délután a karszemélyzet leirom, amikor ezeket más olvassa, leszólja vagy dicséri. Az ágyban az vagyok, aki lenni akarok, kemény gondok puha feje- alján az van mellettem, akit odagondolok, úgy ölelem át, ahogy legjobban esik, úgy csókolom véresre a száját, hogy magamnak is fáj, sőt annyira élem, annyira tudom élni ezt az életet, hogy még féltékenységre is képes vagyok. Vadul, gyilkosán, eszeveszetten támad fel bennem a féltékenység: hátha van valahol még egy ilyen finom, puha ágy, hátha van valahol még egy álmodozó lelkű emberféle, hátha a valahol levő ágyban a valami emberféle ugyanezt meri álmodni, ugyanazt öleli, ugyanúgy csókolja. Erre a rettenetes gondolatra el- facsarodik a szivem, felzaklatódik a lelkem, felborul az éjszakai nyugalmam, szétfoszlik az ébrenálmom és kezdődik a puha, fehér ágy borzalmas betegsége: a lehunyt szemet alátámasztó, a pihenő agyat őrült vágta- tásra nógató álmatlanság. Orvossága nincs. Fekhetsz oldalt, fekhetsz a hátadra, kinyujtóz- hatsz, öklömnyire zsugorodhatsz, lángba borul az éjszakád, ezernyi lázitó zene kél az üres szoba csöndjében és érzed: jön az idegek borzalmas játéka, a kacérkodás a tébollyal. Fáradtan, kimerültén, elcsigázva, bágyadtan levánszorgok az éjszaka trónusáról, az álmok fehér ravataláról, magamra vetem a ruhámat és megyek ki az éjszakába, vissza az élet zajába, a bűzbe, füstbe, az aludni nem tudók, soha le nem fekvők savanyú putikjába, vánszorgok, mint a vi- askodásban megtépett csavargó kutya, ki a kávéházba. Utam keresztülvisz a tűzoltólaktanya csöndes, pislogó lámpáju udvarán, ahol a keskeny járdát kedvesen szegélyezik a fogházak, miként favágó redves kezét a rózsaszínű bütykök. Kábult fővel, görnyedten, elkin- zottan, szememben az álmatlanság fájón szúró töviseivel húzódom el a falak tövén s szinte futni volna kedvem, mikor a női fogda nagy závárja mögül beléindul az éjszakába az utca béfogott lányának sikoltó danája, rekedt hangjának nyers zenétlensége, a karzat műveltsége: hoci a szádat, a pofikádat . . . Bosszúsan botorkálom tovább álmatlanságom gyötrő éjszakáját és mikor a férfiak fogházának, a csavargók tanyájának kemény prics-ágyáról kihallatszik az utca szemetjének csu- folódón nyugodt, szemtelenül egészséges horkolása, végigfut idegeimen puha ágyam ezernyi kínjának gyilkos borzongása, eszembe jut az ágy és irigy dühvei, ökölbe szorított kézzel nagyot, erőset vágok a fogház kemény, tölgyfa ajtajába . . . (a). Öröme van a gyermeknek, ha Tevjovitsnál vásárolják a ruháit, mertTevjovits gyermekruhái szépek, csinosak, s emellett olcsók is.
