Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-02 / 6. szám
4. oldal 1912. április 2 Az ékszertolvaj vallomása. Érdekes képek az apacsvilágból. Templomban kezdte, tömlődben végezte. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. ápr. 1. A napokban, mint az Uj Szatmár megírta, a kolozsvári rendőrség táviratilag értesítette a szatmári rendőrséget, hogy elfogtak egy Tóth Kálmán nevű 18 éves állásnélküli kereskedősegédet, aki kihallgatásakor bevallotta, hogy Szatmá- ron s több helyen ékszerlopást követett el. A szatmári rendőrség intézkedésére Tóth Kálmánt átkisérték Szatmárra, ahol Morvay Károly vizsgálóbíró hallgatta ki. Tóth a vizsgálóbíró előtt igen szenzációs vallomást tett. Bevallotta, hogy az ékszerlopásokat nem egyedül követte el, hanem Fehér Lajos állásnélküli pincérrel együtt, aki a tulajdonképeni felbujtó. Rendkívül érdekes és a vidéki apacsvilágra jellemző az a vallomás, amelyet Tóth Kálmán tett a vizsgálóbíró előtt. Templomból betörésre. — Karácsony első napján — vallotta Tóth — a templomban voltam misét hallgatni. Kilenc óra tájban megjelent a templomban Fehér Lajos és arra kért, hogy hagyjam ott a templomot és menjek el vele valamelyik kávéházba, mert fontos megbeszélni valója van velem. Eleinte vonakodtam, később aztán, mikor már meguntam a tömjénfüstöt szagolni, otthagytam a misét és elmentem vele a Luna- kávéházba. A kávéházban Fehér előadta, hogy neki nincs egy krajcárja se, „valamit“ kellene csinálni, hogy pénzhez jusson. Én erre azt ajánlottam neki, hogy menjen valahová dolgozni. — Bolond beszéd — mondotta Fehér. Ki dolgozik a mai világban!? Tudok én ennél egy jobb pénzforrást; törjünk be valahová. A pénzvágy engem is elvakitott s elfogadtam Fehér ajánlatát. Úgy terveztük, hogy a lopást az éj leple alatt követjük el. Este 7 óra tájban végig jártuk az utcákat, a Bathányi-utcában találtunk egy házat, ahol nem volt lámpavilág. A ház előtt várakoztunk kilenc óráig. Megvártuk, mig az utca egészen elcsöndese- dik. Ekkor én felmásztam a kerítésre igy akartam bejutni a házba, Fehér az utcán akart őrt állani. Dr. Antal László szerencséje. Már fenn voltam a kerítésen, amikor a falon egy táblát pillantottam meg, ráírva: Dr. Antal László, köz- és váltóügyvéd. Mikor a táblát megláttam, leugrottam a kerítésről, kijelentvén Fehérnek, hogy ide nem [török be, mert én dr. Antal László ügyvédet ösmerem, ösmerőst pedig nem akarok meglopni. Fehér ezen a kijelentésemen éktelenül felháborodott, gyávának nevezett. Ezután az ételiemben levő házat szemeltük ki. Lengyel^Zoltánné ékszerei. Beosontunk a nyitva®. levő |kapun, majd az egyik szobába, ahol gyufát gyújtva, megláttuk az asztalon lévő ékszereket. Az ékszereket!— egy gyűrű kivételével — felmarkoltuk és azon az utón, amelyiken bejöttünk, kiosontunk a házból. Az ékszereket azután édesanyám lakásán a fáskamrába elástuk. Másnap Kassára utaztunk. Ott akadtunk szerencsét próbálni. A gavallér zsebtolvaj. Amiskolez—kassai vonalon egyik másodosztályú kocsi fülkéjében egy gyönyörű alvó hölgyet pillantottunk msg. Fehér indítványára beléptünk abba a fülkébe, ahol a hölgy aludt. Alig hogy a vonat elhagyta Miskolczot, Fehér az alvó hölgy ujjáról lehúzta a gyűrűt és kivette a füléből a brilliáns fülbevalókat. Majd a pénztárcáját vette magához* amelyben 7 korona készpénz volt. Én megsajnáltam a hölgyet s nehogy pénzzavarba jöjjön beletettem a tárcájába 90 fillért s melléje tettem a már ellopott pénztárcáját. Kassán a hölgy ékszereit zálogba tettük és a pénzzel Nagyváradra utazr tunk. Itt azonban nem követtünk el bűncselekményt. Ellopták az ügyész óráját.. Nagyváradról Kolozsvárra utaztunk. Ott kéregetés ürügye alatt bementem a királyi ügyész lakásába, s mig én az ügyész feleségével beszéltem, addig Fehér beosont a másik ajtón s ellopta a kir. ügyésznek az asztalon levő aranyóráját. Az órát még Kolozsváron elzálogosítottuk. Kolozsváron elváltam Fehértől, ő ott maradt, én meg hazajöttem Szatmárra. Szatmáron a Lengyel-féle ékszerlopáson kívül még két ékszerlopást követtem el. Ezeket már egyedül. Aranyóra lánc nélkül. — Ezelőtt néhány évvel a Wesselényi utcában lakott egyik nagynéném, ugyanott, ahol most Kovács Lajos református lelkész lakik. Nagynénémet keresve bementem a házba, majd benyitottam az egyik szobába, ahol senki sem volt. Ellenben volt az asztalon egy igen szép aranyóra lánccal. Hirtelen elhatározással az órát magamhoz vettem, a láncot azonban ott hagytam, nem akarván nekik olyan nagy kárt okozni, s azzal eltávoztam. Másnap az Árpád-utcában bolyongtam. Járkálás közben megszomjaztam s bementem Asztalos József kertész lakásába vizet inni. A lakásban nem volt senki. Ezt látva, feltörtem a szekrény fiókját s onnan több értékes ékszert és kisebb összegű pénzt elloptam. Ezeket vallotta Tóth Kálmán, a még alig 18 éves elzüllött kereskedősegéd. radikális politikai napilap Megjelen naponta délután14 órakor Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN': vidékre: Egész-évre . . K 12*— Egész évre . ,.K I6 — Félévre . . . K — Félévre . . . K 8;— Negyedévre- . . K 3-— Negyedévre . . K 4?— Egy Hónapra . K 1*— Egy hónapra . K 1.50 Egyes szám ára 4 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal Iskolaköz 1. szám TELEFON 358 Ha Hárpitos és Hisaitó miihat akar olcsón és jót, forduljon bizalommal Marko- vits Zslgmond kárpitos és díszítőhöz Bercsényiutca 3., ki angol és minden más stilü butor-garni- turákat készít és régi bőrbutorok szakszerű fes- tését és átalakítását vállalja. NAPI HÍREK A Hogyhivtákazelőttíik saéleskörü családja nevében felújítom az egyszeri Móricka esetét, akinek tapiatat- lan iskolatársai nem éppen hizelgési szándékkal dörgölték ázz orra alá, hogy az isten őt, is népéül választotta. Móricka panaszra ment a tanít® úrhoz, aki igazságot tévén megállapította, hogy injuria nem történt, mert Móricka az osztálykönjrvr adatai, szerint is, zsidó, ami külöiaben nem is olyan nagy szégyen. — Nem szégyen, bőgött Móricka öntudatos elkeseredettséggel. — de az ember nem szereti, ha a szemére vetik. A Hogyhivtákazelőttök nagy családjában sokan vannak jó keresztények és rossz zsidók, akik nem szégyelik ugyan, hogy a jó hangzás kedvéért megmagya- rizálták a nevüket, de szeretni éppen még sem szeretik, ha azt az egykoronás változást a nevükre vetik. És mikor az a sok ezer Hogyhivták- azelőtt gyanútlanul viseli az Ahogymost- hivják nevet, akkor jön egy himmi-hummi vidéki járásbirósági irnokocska, akinek a neve inkább vágyakoznék változásra,, mind változásra s félretaposott topánká- jával belérug a Kogyhivtákazelőttökbe. Az írnok urnák — vájjon nem y-nal irja-e, hogy Yrnok. urnák — az a baja, hogy a kis város kaszinója kigolyózta. Igenis, y-nal: kigolyózta tagjai sorából. Az Yrnok ur a kigolyózás ellen a büntető járásbiróságttál keresett jogorvoslatot és különféle viszontagságok után most q szatmári büntető járásbíróságon „fekszik el“ az a feljelentés, amelyet aikigolyózott exkaszinótag becsületsértés miatt tett a kigolyózók ellen. Az Yrnok ur azonban nem bízik eléggé abban az igazságban, amelyet keres és legalább annyi elégtételt vesz magának, hogy a feljelentett kaszinó-tagok neve mellé zárjelben oda teszi, hogy (Hogyhiv- tákazelőtt). Az Yrnok ur, akit kigoiyóztak, nyilván az általa lemásolt aktákból tudja, hogy az érvényben levő bűnvádi törvények nem rendelik el súlyosítóként figyelembe veendőnek a magyarosított nevet. Az Yrnok ur, akit kigolyóztak, ösmeri a bíróságnak az elfogulatlanságát is, — hiszen ott keresi kenyerét ez elfogulatlanMl a termőföld, ha kellően trágyázzák. Ehhez ma már elengedhetetlen kellék a kísérletek alapján elismert aranyéremmel kitüntetett melyet olcsón ánts.t az fék ál komposzt trágya, :: Első Szatmári Műtrágyagyár----------Iroda : BERCSÉNYI-UTCA 21. szám war-............? I
