Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)

1912-04-23 / 23. szám

■nn---------í------—--------------------------­Az elzüllött jogász­im bűnei Együtt zülllk a£a és Ha. — Saját tudósitónktó!. — .' V '■ Mátészalka, ápr. 22. Ezelőtt három hónappal történt, hogy Fuchs Jenő dr. mátészalkai Ügyvéd fel­jelentést tett a esendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki a lakásából több értékes tárgyat ellopott. A csendőrség a feljelentés alapján megindította a nyomozást. A nyomozás azonban nem vezetett eredményre. Egy napon azután Fuchs Jenő dr. a következő levelet kapta. Értesítem, hogy a tolvaj Léner Manó jogász, aki az irodájában van alkalmazva. Fuchs Jenő a levelet átadta a csen­dőrségnek, ahol azután a levél nyomán újból megindították a nyomozást. Kiderült, hogy a 30 forint fizetésű jogász fiú fényűző életet él, éjszakákon át mulat és nagyban kártyázik. Amikor már biztos adatok voltak a csendőrség kezében Léner ellen, letartóz­tatták. Léner eleinte tagadott, később azután a keresztkérdések hatása alatt megtört s bevallotta, hogy Fuch Jenő ügyédet több ezer koronáig megkárosította. Ugyanis a feleknek az ügyvédnél levő váltóit leszá- mitoltatta s a befolyt pénzeket nem köny­velte el. A csendőrség később Fuchs Jenő ügyvéd kérésére Lénert szabadon bocsáj- totta, aki a szabadságot arra használta fel, hogy kiszökött Amerikába, ott pró­bált uj életet kezdeni. Csütörtök este a mátészalkai csend- őrségnek jelentették, hogy Léner Jakab fuvaros, aki különben szegény ember, a nagykorcsmában mulat s száz koronáso­kat mutogat a vendégeknek. A csendőrségnek gyanús volt a do­log s Lénert őrizetbe vette. Léner Jakab részeg fővel azután a csendőröknek elmondotta, hogy a pénzt az Amerikába kiszökött fiától kapta, aki szökés előtt felnyitotta Fuchs Jenő szek­rényét s onnan több ezer korona értékű részvényt ellopott és azokat elzálogosította. A pénz egyrészét neki adta, a másik részét pedig magával vitte Amerikába. A megkárosított ügyvéd csak ekkor tartott csapatszemlét Wertheim kasszájá­ban a részvények fölött és rájött, hogy tényleg több ezer korona értékű részvénye hiányzik. A csendőrség Léner Jakabot egy­előre fogva tartja, mert nagyon való­színű, hogy az apa, a fiának még több leleplezettlen bűnéről is tud. 1912. április 23 Ha tinim ás diszili illat akar olcsón és jót, forduljon bizalommal Marko- vits Zsigmond kárpitos és díszítőhöz Bercsényi- utca 3., ki angol és minden más stilü butor-garni- turákat kéázit és régi bőrbutorok szakszerű fes- tését és átalakítását vállalja. 50 százalék megtakarítás, ha házilag készítjük likőreinket, melyek jóval kel­lemesebb izüek a gyárilag készülteknél. Mindenféle Ízben kaphatók. Kis üvegcse ára 60 fillér. Főrak­tár: Brünn Sándor gyógyszertárában a „Meg- t-: váltóhoz“ Szatmár .Deáktér 15. szám. 5. oldal. NYILTTER. : E rovat alatt közlőitekért nem felel a szerk. Á „Szamos“ cimü napilap vasárnápi számában „Attila-utcai büntanya“ címmel egy hosszú' lére eíéfeztett cikk jelent meg, amely felháborító valótlanságokkal meg­spékelve szenzációvá fuj fel egy jelen­téktelen veszekedést, amely köztem és egfyik lakóm mosónője között folyt le. Furcsán nézhet ki a Szamos, hogy már a cselédveszekedésekből kell szen­zációt csinálnia, hogy olvasóinak érdekes hírekkel kedveskedjék. Vagy talán nemcsak a Pannónia bérletére, hanem a Nemzeti szállodáéra is pályázik a Törley cég és kellenek a be- kékceruzázva felküldött, „szives figye­lembe ajánlott“ cikkecskék? Minden cáfolat helyett leközlöm itt annak az asszonynak a nyiltkozatát, aki a „szenzációdban szerepelt, a magam részéről pedig megbíztam ügyvédemet, hogy rágalmazás miatt megtegye a Sza­mos ellen a feljelentést. Szatmár, 1912. április 22. Oláh Sándor. A „Szamosában 1912. április 21-én megjelent „az Attila-utcai büntanya“ e. közlésre, sértett nyilatkozata. Tagadom, hogy én, Lozán Sándorné 1912. április 19-én esti kilenc órakor a Nemzeti szállodában leányomat kerestem volna. A való tény az, hogy szennyes fe­hérneműk átvétele végett jártam ott. Leá­nyom a kérdéses időben odahaza lakáso­mon tartózkodott. Merő valótlanság és hazug rágalom az is, hogy én ottan egy ajtón zörögtem és ennek zajára jött volna ti Oláh Sándor vendéglős. A tény az, hogy én Oláh Sándorral a ruha átvé­tele végett jöttem összeszólalkozásba, a mit azonban később békés utón intéz­tünk el. Végül képtelenség és arcátlan ha- zuság, hogy Oláh Sándor engem oly mérv­ben bántalmazott volna, hogy én 10 percig eszméletlen állapotban lettem volna, va­lamint, hogy a szomszédos Attila kávé­házból vizet hoztak, illetve engem esz­mélethez térítettek volna. Az eset után 10 perccel én már a lakásomon is voltam. Egyebekben semmi mondanivalóm, csupán azt jegyzem meg, hogy a közlés szándékosan rosszindulatú, vagy pedig téves — de nagyon téves — információn alapul. Végül, hogy Oláh Sándor ellen bűn­vádi feljelentést tegyek-e vagy sem, ez teljesen az én privát dolgom. Minden­esetre efölött magam joggal és korlátla­nul óhajtok rendelkezni. Szatmár, 1912. április 22. Lozán Sándorné. 142—1912 végrhsz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. törvényszéknek 1911. évi 17645. V. számú végzése következtében Dr. Schvartz Jenő ügyvéd által képviselt Klein Márton javára 3000 K. s jár. erejéig 1912. évi január hó 15-én foganatosított kielégítési végrehaj­tás utján le- és felülfoglalt és 620 koro­nára becsült 31 darab birka nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir. járásbíróság 1912-ik évi V. 1778 2. számú végzése folytán 3000 kor. tőkekövetelés, ennek 1911. évi augusztus hó 5. napjától járó 6a/0 kamatai, és eddig összesen 446 kor. 64 fillérben biróilag már megálla­pított költségek erejéig, a Szatmári határ­ban, a hegyi utón levő Farkas Elek-féle tapyán leendő megtkrtásáírk 1912; évi áp­rilis hó24-ik napjának d„ u. 4 órája határ­időül kitüzetik és ahhoz a venni szándé: közök ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai érteiméiben készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérő­nek, szükség esetén becsáron alül is el fognak adatni. I Amennyiben az elárverezendő ingó­ságokat mások is lé- és félülfogíaltatták és azokra .kielégítési jogot nyertek' volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c, Í20. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmáron, 1912. évi április hó 6. napján. Ádám Albert, kir. bir. végrehajtó. BCE □aoo oa Ingyen nem, ^ sárolhatja a legjobb gyártmányú zseb-, inga-, fali és ébresztő órákat valamint arany ezüst-ékszert és látszerészeti cikkeket Szentgyörgyi Gy. Gyuia órásnál Szatmár, Attila-utea 1. sz. (Mol­nár-ház). Óra javítások és nálam vásárolt uj órákért több jptállást vállalok. Órát j-, — csakis órás mesternél vegyen. — c Ti—------------------------------------------­□□ □a Á 31 állfl Plff a vüághirü Fischer- uJuBlll vl% féle szabadalm. y betűs-gyűrű j • Megrendelnie se muszáj, mert ugyanolyan árban, ahogy a gyáros adja kap­hatja ezeket. KEPES DÜVIDNÉ óra- és ékszerüzletében, Hám János-utca, a szinházzai szemben. NE halassza holnapra, ha ma kárpitosmunkákra van szük­sége, hanem forduljon bizalommal GYÍÍLVÉSZI PÉTER kárpitoshoz a Bányai-ut 13. szám alá, aki lószőr és féderes matracokat és mindennemű kárpitos munkálatokat a legjobb kivitelben és legjutányo- sabban készít. Csomagolásokat és szállításokat el­vállal. Levélbeli hívásra vidékre is elmegy. LUMPOK .MÁSNAP. LUNA-VIZET IGYATOK! LEPIPÁLJA BIRTH JÓZSEF ül vásárolja pipáit. Barth csinos és művészi tajtékpipakészitmé- nyeit mindenki ked­veli. Kész áru, a KISTRAFIKBAN kapható. Megrendelt munka és javitás gyorsan és pontosan készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom