Új Szatmár, 1912. április (1. évfolyam, 6-29. szám)
1912-04-21 / 22. szám
2. oldal Ujjúimul 1912. április 21 Egy 3—400 ágyra berendezett kórháznak a fehérnemű felszerelése efeer — meg ezer darabra megy. A vonatok ilyen közelségében — ugyan kérem mondják meg! — lehet-e egyáltalán tiszta fehérneműről szólni? 3. A közvetlen szomszédságban 2 tégla- és cserépgyár ontja füstjét. De mi ez a Freund Testvérek petróleum tisztitásával kiválasztott tisztátlansághoz és fojtó bűzhöz képest? Hozzáadjam-e Edelmann Ábrahám kenőcs (nem parfüm) gyárának illatát? Nem adom hozzá! Mert ehez már nem lehet hozzáadni semmit. Amit pedig kivonni lehet az és megint csak az, hogy ilyen helyre még lakni is csak bátor ember mehet, de beteg embert küldeni — halálos vétek! 4. Föltéve, hogy sem a vasutak, sem Freundék sem Edelman- nék nem füstölnek és nem bűvölnek, még mindig ott van a batizi országút és a vasúttól bevezető Wesselényi-utcai teherpályaut pora. Amit a doktorok szintén nem igen szoktak javallani betegeknek. (Nem szeretném, ha bárki is cikkemben a gyáripar-ellenes tendenciát látná! Tehát sem a téglagyárak, sem Freundék sem Edelmann bácsiék nem állanak utániban nekem — de igenis, nem tarDénes Ellát, aki két esztendőn át gyönyörködtette művészi énekével a közönséget, szintén búcsúztatjuk. Ő sem jön vissza jövőre. Sok kellemes művészi emlékkel búcsúzunk tőla s az ő énektudása, pompás hangja után nehéz jövendőt jósolunk az utódjának. Szepesi Szidi a legdisztingváltabb komika, akit vidéki szinpadon láttunk. Amellett hogy szerepkörébe mindig belevitte a szükséges komikumot, dicséretes módon mindig meg tudta tartani az Ízlés határait. Tordai Etel szintén kifogástalanul töltötte be az anyaszinésznő szerepkörét. Czakó Miéiről a szinügyi bizottság érthetetlen ridegségével szemben szintén az a véleményünk, hogy mindig diszting- vált, intelligens játéka, szerény fellépése megérdemlik a közönség elösmerését. Pálma Tusi kitűnő volt a Cigányszerelemben, de többi szerepében nem tudta velünk elfeledtetni elődeit: Wirth Sárit és Horvát Lenkét. Sokkal több várakozással néztünk mükködése elé, mint amennyit ezekből a várakozásokból beváltott. Debreceni Gizi és Liszt Ferike művészi működésének tartozunk a nőket megillető udvariassággal. És ezen udvariasság hallgatást követel a kritikustól. A férfiakról legközelebb. tóm kellemes, kívánatos és.feltét- lonül szükséges szomszédságnak az építendő közkórház számára! Azonban ha tőlem függött volna, a két vegyi gyárat legalább 2 kilométerrel még lennebb tettem volna, hadd legyen egy kis levegőjük nekik is, de nekünk is!) Mégis hát mi szól a szentvéri építkezés mellett? Az csak talán nem, hogy nekem, meg Pityi Palkónak, meg egyik-másik városi, vagy körkórházi bizottsági tagnak a szomszédságban telekparcellái vannak? Hisz ez tisztára lehetetlenség volna, hogy egy pár ember apró anyagi előnyeiért egy közkórházat, egy az emberiség legnyomorultabbjainak a betegeknek szánt intézményt egy ilyen elátkozott helyre tegyék?! Nem kell azokat a telekbirtokosokat félteni, talán ők sem kívánják — én pl. nem kívánnám — a kórház közelségét. A telkeik értéke ameddig a vasut-vasut lesz és ott lesz, csökkenni nem fog. A város szintén nem fog veszíteni, mint telektulajdonos; akár házépítésre használja fel a földjét, akár gyárvállalatnak fogja eladni. Milyen indok lehet még? Talán a vasút közelsége ? Mióta és hol építik a kórházakat a vasutak mellé? A kolozsvári sok-sok milliós klinika a vasúttól talán egyik legtávolabbi pantja a városnak. S. A. Ujbelyen a vasúttól 3 és fél kilométerre van a kórház stb. De miért is kell a vasúthoz való közelség? Hiszen ha vonaton hoznak súlyos beteget, úgyis a mentőkocsin fogják szállítani bárminő távolságra. Hát kérem én nekem — jó óráiban legyen mondva — nincsenek eladó telkeim sehol sem, de ajánlhatok telkeket erre a célra feltétlenül jobbat, egészségesebbet a célnak megfelelőbbet s talán olcsóbbat is. Ott van a Dinyéskertnek a még nem parcellázott része s ott a Szamos mentén akár a Darai kutig minden terület. A közkórháznál nem fontos dolog az, hogy minél inkább központi fekvésű legyen. Fontosabb az, hogy minél több, minél tisztább levegője, vize legyen s minél egészségesebb talajon építtessék fel. Az építés kérdését ne halogassuk tovább, de az építés helyét el ne hamarkodjuk azért, mert a városnak nem kell pénzt adni a Szentvér területéért. Thumer Albert. Tönkre tették a tisztviselő telepet. Amikor a Dinyésker lankaföldjén uj városrészt, tisztviselőtelepet létesítettek, a pénzügyi hatóság rögtön szárnyai alá vette a fejlődés első stádiumában levő csecsemőt. Mindenek előtt gondoskodott, hogy valamelyik közigazgatási kerület házadókataszterébe bejegyezze az uj lakóházakat. Minthogy pedig a Kölcsey-utca az első kerületbe van beosztva, — úgy gondolták, hogy a Kölcsey-utca egyenes folytatását képező Vajay-utca, — s az ezzel párhuzamosan haladó Dinyés kert-u. is csak az első kerületbe osztható.be. Ennek a kedves, — azonban bizonyos közreműködő egyének rosszindulatát lihegő intézkedésnek a Vajay s Dinyés kert-utcai háztulajdonosok, a szegény tisztviselők isszák meg a levét. Mig a Il-ik. III-ik s IV-ik kerületben házosztályadót fizetnek azok, kik saját házukban laknak, — addig az első kerületben általános házbéradó van, t. i. házbéradót kell fizetni azon lakrészek után is, amelyek nincsenek bérbe adva, hanem a tulajdonosok maguk lakják. És mig a Széchényi-u. Eötvös-u. Ár- pád-u. Attila-u. Rákóczy-u. Ham János-u. a második kerületbe vannak beosztva, a Vajay s Dinyés kert-utcát nem lbhetett a negyedik kerülethez, csak az első kerülethez csatolni. Az alap hiba akkor következett el, mikor a városi törvényhatósági bizottság 1908. januári közgyűlésén a Dinyés-kertet belterületté nyilvánította, azonban az ujonan keletkezett városrésznek politikai, illetőleg közigazgatási kerületi beosztása felett nem határozott. Minthogy pedig időközben a Vajay- utcán már előbb felépült házsorok adókivetését halasztani nem lehetett, a városi adóhivatal, vagy a kir. Pénzügyigazgatóság, (nem lehet tudni, kik a tisztviselők e jó barátai) hozzácsapta a tisztviselő telepet az I-ső kerülethez. Bizony valljuk meg, hogy a kik a tisztviselő telepen építkeztek, — legnagyobb részben banki kölcsön igénybevételével tehették azt. Most aztán az illetékes tényezők eme kis tévedéséért kell nekik a nagy kamat mellet 30—36 esetleg 40 kor. házosztáiyadó helyett egy-egy évre 200 korona házbéradót fizetni. Ez a helyzet nyomasztó volt a telep lakosaira, s kérvényt intéztek a városi hatósághoz, hogy orvosolja a bajokat. Itt is, — bár a polgármester s a tanácsbeliek a legnagyobb jóindulattal kezelték az ügyet, — nehezen ment most már a szándékosan elrontott dolgok kiigazítása. t A városnak négy közigazitási területre történt beosztása ugyanis az 1886. évi IV.t.-c.77.§-a értelmében készült szervezési szabályrendeleten alapszik, — s igy a közigazgatási kerületek beosztásának kiigazítása, — kibővítése is csak szabályrendelet utján történhetik. A városi tanács, hogy ezt a példátlanul igazságtalan és a tisztviselők érden floáEf.fári'ia Ez az oka, hogy bútoraimat, melyekuGCln tCÍ B w nUllUltC- röl a közönség is előnyösen tudja, font hlltflWülftopsm hogy szépek, tartósak és elegánsak, ftclll UUlUlfdltldldlIldl a rendesnél is olcsóbban árusítom. Krámer Jenő SZATMÁR, HÁM JÁNOS-UTCA
