Új Szatmár, 1912. március (1. évfolyam, 1-5. szám)
1912-03-28 / 2. szám
ß. oldal 1912. március 28 Ujtiaimm országon a huszonnégy millió'hektár mezőgazdasági üzem alatt álló területből 1.450.000 törpebirtokos kezén egyenként átlag egy hold föld van, a mig 4000 nagy birtokos 7.452.000, vagyis személyenként átlag 1862 hold földnek a birtokosa. Ezeket a nagy eltéréseket látjuk a kis-birtokos és középbirtokos közt is 1.300.000 kisbirtokos család kezén van átlag hét hold föld, mig 20.000 közép birto'kos család átlag 150 hold földet bir. Ilyennek festik a nemzetgazdászok hazánk agrárképét és azt a konklúziót vonják le belőle, hogy a két millió hétszázötven ezer mezei munkás család érdeke az in- distrializálás de ezt az érdeket meg tudja gátolni az csupán 24.000 családból álló nagy és közép birtokos. De van más kerékkötője is nálunk a gyári ipar keletkezésének, értem azt a tévhitet, a mely a házi ipar hanyatlását a gyári ipar rovására birják, úgy .áll azonban a dolog, hogy az idegenben létező gyárak gyártmányai azok, a melyek kézmü iparunkat versenyben legyőzik, ha nálunk nincs is ez, vagy a szakmabeli gyár. Példa r^á, hogy a vásári cipészeink egész vonalát tönkre tette a galiciából beözönlött olcsó gyári áru. De van erre még egy csattanósabb példa, ki ne emlékeznék vissza a régiekből a nálunk virágzó tímár iparra és ennek kapcsán országos hirü nyersbőr vásárainkra? A régi Varga utca Báthory, Zrínyi és Vörösmarthy utcák egész sorai tímár műhelyek voltak; mintegy 25 évvel ezelőtt figyelmeztettem a tímárok vezetőit, hogy az ide beözönlő gyári bőr veszélyezteti munkájukat, felajánlottam egy helybeli részvénytársasági alapon felállítandó bőrgyár alapítását, a melynek részese lehet aránylagos alapon mester és munkás, a miként ezt az eszmét annak idején Liptó- szentmiklóspn a tímárok mégis valósították s fényes eredmény mutatkozott. Hosszas tárgyalások után elutasították ajánlatomat azzal, hogy a gyár tönkre teszi a háziipart, s ma bőrgyárunk ugyan nincs, de a híres szatmári timárságot tönkre tették azok a Liptószent-Miklósi bőrgyárak a melyeket az ottani tímár csoportok egyesülve alapítottak. Az elpusztult timárságunkkal, pedig a rég nagy forgalmú nyersbőr vásáraink más helyekre költöztek. A cukorgyár kérdése is régen vajúdik, a mig végre most a megvalósulások stádiumába lép, megmutatja majd a közel jövő, hogy annak a gyárnak a létesítése minő hatalmas fellendülést fog eredményezni nemcsak a mezőgazdaság belter- jesebb művelése és fáz állattenyésztést fokozása tekintetében, hanem közvetve abban az irányban is, hogy a vállalkozás eddigi ferde iránya reális útra terelődjék. Szatmár városának rohamos fejlődését szerencsés földrajzi fekvése, a földbirtok arányos elosztása, a Szamos folyó és mindenekfölött az a szerencsés vasúti politikának teremtette a mely ide összpontosította a fővonal hálózatába a minden irányból közlekedő vonalakat. Ilyen kifejtett közlekedési eszközökkel könnyű lesz a vállalkozást hasznos kilátásra való tekintettel más, akár gazdasági, akár industriális gyár alapításra megnyerni, ha végre megszűnik a telek speculatio és a munkásházak a kelleténél nagyobb mérvben való halmozása, a melyek most is nagy részben üresen állnak, mert a bérök nem hozzák meg a bele fektetett érték kamatát. Sok mindent lehet és kell még gazdaságunk fejlődésében hasznos eredménynyel végezni, hisz végre a bank gründo- lás sem fog örökké tartani, a fejlődő város vállalkozói majd más téren fogják működésűket hasznosítani. Hogy mit tartok a közel jövőben „viszonyainkhoz“ mérten hasznositandónak arról majd folytatásban beszámolok. Teitelbaum Hermán. Főszerkesztő: Dr. Tanódy Endre Felelős szerkesztő : Dénes Sándor NY! LITER. E rovatfalatt közlőitekért nem felel a szerk. A Szamos cimü napilap március 21-iki számában megjelent „Döghuskeres- kedés“ cimü cikkre vonatkozólag összes vevőim megnyugtatására kijelentem, hogy a Szamos azon állítása, mintha én. dög- hust hoztam volna forgalomba, rosszindulatú rágalom és valótlanság. Én csak olyan húst árulok, amit a közvágóhídon vágatok le s ez a hús le is van bélyegezve. Itt 'azonban füstölt húsról van szó, amit én — 15vagy20darab sertéshúsát — a Vasvári féle sertéshizlaló társaságnak pénzért megfüstöltem. Ezt megteszem mindenkinek, aki hozzám fordul. De ebből a füstölt húsból az én üzletemben semmit sem hoztam forgalomba. A Szamos ellen a bűnvádi feljelentést rágalmazás miatt beadtam. Szatmár, 1912. március 26. Balogh István A legalkalmasabb a világhírű Fischer- féle szabadalm. ajándék bettts-gyürii Megrendelnie jf se muszáj, fmert ugyanolyan árban, [ahogy a gyáros adja kaphatja ezeket. KERESŐ BEVÜM nafc.iM 11 i imifi I -i. krJ J* sa óra-‘ és£“f ékszerüzletében, Hám János-utca”<a szinházzai szemben. mxmm ESIK. HZ ÉGBŐL akkor sem olcsóbb a cipő mint Grünfeld Sámuel üzletében, Deák-tér Államilag ólomzárolt természettől arankamentes lókeremag, eredeti Quedlinburgi, legmagasabb csiraképességii takarmányrépamagok legjutányosabb napi árban kaphatók a termőföld, ha kellően trágyázzák. Ehhez ma már elengedhetetlen kellék a kísérletek alapján elismert aranyéremmel kitüntetett melyet ;olcsón árus.t az tékái komposzi trágya, :: Első Szatmári Műtrágyagyár-—— Iroda : BERCSÉNYI-UTCA 21. szám -— .......
