Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-03-01 / 3. szám
A FORRADALMÁR PETŐFI „Kit nem hevít korának érzeménye, szakítsa ketté lantja húrjait." Eötvös Közel száz év magyar irodalomtörténetére jellemzőek azok a vérszegény kísérletek, amelyekkel Petőfit „kirobbanó vérmérsékletű bohémmá“ és csupán lánglelkű hazafivá akarták átminősíteni s elhitetni a közvéleménnyel, hogy Petőfi nem forradalmár, csak éppen írt forradalmi verseket is. Közel száz éven át próbálták elsikkasztani Petőfit, a politikust, aki pedig tisztábban látott s helyesebben előrelátott a szabadságharc korának valamennyi politikusánál. Petőfinél a forradalmi gondolat és a forradalmi tett egybeforrott, ezért emelkedett ki politikusként még forradalmártársai közül is, kik vagy elvontságok ködébe jutottak forradalmi eszméikkel, vagy elméleti alap nélkül próbáltak olyan megoldásokat találni, melyek dinamója „szent lelkesedésük“ volt. Petőfi a küzdelem során vált érett forradalmárrá. És e téren a politikus Petőfi nem választható el a költőtől. A közösségében teljesen benne élő ember, akit „korának érzeménye hevít“: tudja, hogy „A költészet nem társalgó terem, Hová fecsegni jár a cifra nép, A társaság szemenszedett paréja: Több a költészeti olyan épület, Mely nyitva van boldog-boldogtalannak ... ahová belépni Bocskorban, sőt mezítláb is szabad." Ez az ember (s nem „lánglelkű bohém“!) lemegy a bányászok közé, akik „túrnak, túrnak,* ezek a sápadt vakondok távol a napvilágtól, távol a zöld természettől, mindhalálig: és miért? hogy legyen gyermekeiknek és feleségeiknek min tengődniük s legyen mit eltékozoLni azoknak, akik nem gyermekeik és nem feleségeik.“ (Utilevelek V, 1847. V. 2.) Igaz, költői és politikai látását nem hozta bölcsőjéből készen magával, a negyvenes évek elején, sőt derekán is még világfájdalommal, reménytelenséggel és arisztokratikus képzelgésekkel kacérkodik. De hihetetlenül gyors költői kibontakozása rövid életének szűk keretein belül is világos utat jár be, tisztán felismerhető gondolkodásának, költőiségének egyre tudatosabb alakulása. Kiken nevelkedett? Német, francia, angol s természetesen magyar romantikusokon. Kamaszkorának ideálja, Kölcsey már felébreszti benne az érdeklődést a népi formák és tartalmak iránt. Az út azonban, amíg Petőfi elér a népdalhoz, sőt e műfaj legnagyobb mesterévé válik, elég göröngyös. Lírai kialakulása a helyzet-dalokon, az első személyben 135
