Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-02-01 / 2. szám
így lett a Hatvani-utca Szabadsaj tó-utca, az Egyetem-tér Március tizenötödike-tér, a városház előtti tér pedig, ahol á 12 pontot kihirdették, Szabadság-tér. Hogy a gyűlöletes nemesi kígyóbőrt végleg ellökjék maguktól, sorra elhagyják neveik végéről az Y-t, így lesz Jokayból egyszerűen csak Jókai. Eltörlik a címeket s mindenkit csak a polgártárs megszólítással illetnek. Hogy milyen komolyan vették ezt, azt Pál fi Albertnek (aki szintén e kivetkőzés folytán szűnt meg Pálffy lenni) folyóiratuk, a Március Tizenötödike ügyében a helytartótanácshoz benyújtott kérvényéből tetszik ki, melyet lehetetlenség mosolygás nélkül végigolvasnunk: „Zicsi Ferencinek, Pesten! Polgár, al-elölülöl Miután szerkesztésem alatt megjelenő lapot a póstán is szétküldeni akarom s miután a póstai szétküldetés elrendelése rövid ideig még a helytartótanács intézkedése alá esik: Megkérem önt, hogy ezen ügyre vonatkozó rendeletét kiadja és így alkalmat nyerjen arra, hogy hivatalos kötelességének egyik ágát teljesítse. Pálfi Albert, a Március Tizenötödike szerkesztője.“ 3. Kik voltak hát ezek az ifjú titánok, akik egy Zichy gróffal csak. így, félvállról leveleztek és egyszerűen polgártársnak titulálták? Egy tucat fiatal író, egy bokoralja jurátus és az egyetemi ifjúság egy kis töredéke. Tartsunk seregszemlét felettük, megérdemlik egyenként is, hogy emléküket felidézzük! Jókai Mór, Petőfi Sándor lakótársa, az Életképek fiatal szerkesztője, elismert és ünnepelt írótehetség, az ő neve teljesen összeforrott a márciusi fiatalokéval. Bár alaptermészete szerint gyáva, a márciusi napok mégis valóságos hőst faragnak belőle. Jókai Mór olvassa fel a Pilvaxban az ifjúság Proklamációját s ezzel egyszerre az események középpontjába kerül. Mikszáth Kálmán Jókai életrajzában azt írja róla: ,,Űgy tűnik fel nekünk Jókai innetől kezdve, mintha mindaz, ami ő vele amott történt, nem léteznek, mintha ő is e napon keletkezett volna." S ebben nincs egy csepp költői túlzás sem. Vasvári Pál, fiatal irodalomtanár, ifjúsági szónok, ö az összekötőkapocs Petőfiék és az egyetemi ifjúság között. A nagy nap egyik főszereplője. Az ifjúság annyira megszereti, hogy Eötvös kultuszminisztertől kéri az irodalmi tanszékre való kinevezését. Mint kuriózumot említem meg, hogy fiatal professzor-jelöltjük ekkor még nem töltötte be 22-ik életévét. Azok közül való Vasvári Pál, akik majd később sem alkusznak. 1849 június 13-án, az erdélyi hegyek között, hat hősi halált Vajda János fiatal író azzal teszi magát híressé, hogy azon a bizonyos március 14-i estén, amikor a Pilvaxban határozni kell az ifjaknak" a proklamáció sorsát illetően, hirtelen bezárja az ajtókat s ezzel megakadályozza, hogy a habozok eltávozhassanak. Irinyi József író, -a híres 12 pont atyja. De milyen nagyszerű fogalmazás az a 12 pont! A pozsonyi diétának legalább öt esztendő kellett volna hozzá és még akkor is milyen körmönfont nyelven lettek volna megszerkesztve. így meg egy éjszaka elkészültek. Ilyen tömör mondatokkal: Nemzeti őrsereg, Közös teherviselés s van köztük egyszavas is, melynél már tömörebben nem lehetett volna fogalmazni: Unió (Erdéllyel). Irinyi Petőfi mellett a legradikálisabb ifjú, ő követeli március 15-én a 12 pont azonnali életbeléptetését s hevesen ellenzi a pozsonyi diéta elé való terjesztésüket, ö fogta fel forradalmuk igazi jelentőségét és ő mérte csak le egyedül konzekvenciáit. Később is harcol, halálraítéük s hosszú fogságban való sinylődés után, élete delén, 37 éves korában hal meg. Irányi Dániel jurátus. Irányi tiltakozott az Ellenzéki Körben március 14-én Klauzál Gábor, e sötét szerepű politikai kalandornak az ifjak terveit keresztezni szándékozó javaslata ellen. Tagja a városházára felküldött bizottságnak s a tanácsosok habozását látva, ilyen mondatokat vág a megrökönyödött tanácsos urak fejéhez: „Hát kérem, mi nem érünk rá, hogy addig várakozzunk, amíg a tisztelt tanácsurak egymás közt tisztába jönnek. Mi a 12 pont rögtöni aláírását követeljük. Ezért 86
