Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-10-01 / 10. szám
f AZ OLVASÁS ÉS ÍRÁS TANÍTÁSA SZATMÁRI NÉ, VÁMI JULIA: Olvasás-írás könyve, felnőttek számára (Országos Szabadművelődési Tanács kiadása). GERGELY RÁROLYNÉ: Hogyan tanítsunk kibontó módszerrel? (Egyetemi Nyomda). Régen hiányolják a tankönyvet az analfabétizmus ellen küzdő pedagógusok - - most végre kezükbe kapták. S Szatmáriné könyve egyúttal a modern, globális (kibontó) módszerrel való tanítást is lehetővé teszi. A kibontó módszer lényege: nem a betűkből jutni el értelmes egységekig, hanem az értelmes egészből jutni el a betűkhöz. Szatmáriné könyvében a mindennapi életből ismeri, csupa nagybetűvel írott szövegen (ISKOLA; VIGYÁZZ, HA JÖN A VONAT, stb.) látják először az analfabéták, hogy valamennyire már ők is t u d n a_k olvasni. Város- és személyneveken ismerik meg a nyomtatott és írott betű közti különbséget s ráhúzogatással mindjárt meg is kezdik az írás gyakorlását. Ezután kezdődik a tulajdonképpeni rendszeres haladás. Először mondatokat látnak maguk előtt, Arany, Petőfi, Adv és József Attila 4—4 sorát (mindegyik sor egyúttal önálló mondat), nyomtatva is, írottan is. Karban ismételten elolvasva tanulják megkülönböztetni az egyik mondat képét a másiktól. Majd ráftúzással már írni is kezdik a mondatokat a nagytáblán. Mikor a mondategységet már ismerik, megismerkednek a mondat szavaival külön-külön. Táblázatokban sorakoznak fel egy-egy versszak szavai. A táblázatok mellékletként kartonpapíron is megvannak, így a kartonkockák szélvágása után a könyvbeli táblázatokon kirakósjátékkal lehet gyakorolni a szóképek felismerését. Egyúttal kirakhatják a szavakból a mondatokat, sőt új. mondatokat is rakhatnak ki belőlük a könyvbeli példák útmutatása szerint. Megkezdik az írott példák másolását is. A szó tagokra bontással túllépnek az értelmes egységek határán; a szólagtáblákkal és kartonmellékleteikkel, ugyanúgy gyakorolhatják az egyeztetést, a nagyobb egységek (itt szavak) / helyreállítását s új egységek (új szavak) alkotását, mint a szótáblákkal. Végül az. azonos betűket tartalmazó szótagok egybevetésével a betűk a megkülönböztetéséig és felismeréséig jutnak el. 25 oldalt foglal el a könyvből ez a rész. A második rész 35 oldalon olvasási anyagot ad, először a lehető legnagyobb betűkkel és legritkább szedéssel, később a mindennapi nyomtatványokban használatos apróbb betűformákhoz egyre hasonlóbban. Először azzal a négy költővel ismerkednek közelebbről az olvasók, akiknek négy-négy sorát már kívülről tudják egy-egy teljes versét is hallották már az illető versszakok olvastatása előtt, az arcképe is ott van előttük a könyv elején. A versek itt úgy varrnak összeválogatva, hogy az illető költő egyéniségét lehetőleg minden oldalról megvilágítsák. Ezután próza következik: Móricz- és Móra-novella, rövid népmesék, tréfás kérdések. Végül az olvasás gyakorlati hasznából ad Ízelítőt néhány u j s äg-s zem e Í v 6 ny, mely a közélet fontos < kérdéseiről szól. A tanfolyamvezetők számára külön tanmenet készült a könyvhöz: részletesen tájékoztatja a vezetőt a módszer és a könyv használatáról s be is osztja az elvégzendő anyagot. A globális módszer — általájios pedagógiai szempontoktól eltekintve —• azért is jó a felnőtteknek, mert kezdettől fogva értelmes, tartalmas szöveggel dolgoznak, a betűzés technikai kérdéseivel csak akkor kell megküzdeniük (s ez a küzdelem már nem is nehéz), mikor az olvtisás értékét már megismerték. Ezt a hatást teszi teljessé, hogy a könyv kezdettől fogva klasszikus szövegel ad elébük. Iskolás gyerekek milliói nem egyszer írtak le nyelvtanulás, fogalmazási készség fejlesztése címén olyan mondatokat, hogy: „úr ir, süt a nap, a kutya ugat“, stb. Ezeknek a mondatoknak az a nagy hibájuk van, hogy az élő nyelvben soha vagy csak 'egész véletlenül fordulnak elő: hiszen mindig azt mondjuk, „süt a nap“, mert a meleg és világosság tényét állapítjuk meg s nem azt akarjuk hangsúlyozni, hogy a nap süt, nem pedig a pék vagy a szakácsnő. Az ilyen mesterkélt mondatok csak megrontották a már meglévő nyelvérzéket és fogalmazási készséget 640
