Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-10-01 / 10. szám
GEORGE SADOUL: Az atom titka és hatalma. Nem volt hiány Magyarországon atomkönyvekben, hiszen náp-náp után születtek kisebb-nagyobb brossurák, melyek az emberek kíváncsiságát és pletykaéhségét voltak hivatva kielégíteni. Hiányzott azonban az a komoly könyv, amely nem a jövő atomkorszakát festi, de megírja azt, mi történt az atomfizikában és mi történt a társadalomban, hogy az atomfizika enynyire jelentős és lényeges szerephez jutott az emberiség életében. Ezt a hiányt pótolja Sadoul kitűnő összefoglalása. Pontosan meghatározott irányt tartva vizsgálja a közelmúlt és a jelen eseményeit és így ismerteti meg olvasóit a mai eredményekhez vezető sok érdekes kísérlettel. Rendkívül érdekes végig követni a kutatások történetét időről-időre, amint a fizikusok serege mind az elmélet, mind a kísérlet terén új és új „tankokat“ állít csatasorba a megismerés érdekében. Elméleti téren az első betörést a kvantum-elmélet jelentette, majd az a kvantummechanika, melyet Broglie fejlesztett ki Planck kvantumelmélete alapján Bohr, Heisenberg, Löwinger, Dirack és mások segítségévei. A kísérletek útján látjuk viszont az izotopkutatás problémáit, az izotopelválasztás különböző eszközeit és módját, aztán elénk tárul a kitűnő új eszközök sora: az ionizációt mérő Geiger-cső, a Wilson-féle ködkamra, a ciklotron és a betatron, melyek mind közelebb és közelebb vitték az atomok megismeréséhez. Közben elvonulnak előttünk a már előbb említett fizikusokon kívül a nagyszerű Paul Langevin, Pierre Curie és Madame Curie, azután Frederic Jolliot-Curie és felesége és még sokan mások. Munkájuk egymást kiegészítő egységes kollektív munka. Kutatásaik eredménye egyenlőre az az atombomba, melyet Rutherford, Hahn és Strasslmann kísérleteinek’alapján az amerikaiak és oroszok előállítottak, amelynek titka azonban megfelelő módon felhasználva a békésen haladni kívánó emberiség fejlődésének útját is jelzi. Mindezen kutatások és kutatók mögött állandóan ott látjuk a politikusok seregét és Sadoul könyve rámutat azokra a momentumokra is, melyek ebből a. szempontból fontosak és lényegesek. A könyv tehát egységes képet ad nekünk, felfedi az atom titkát, megmutatja az atom hatalmát, egyúttal pedig bemutatja az embert is, a- társadalmat is, mely az atom titkát felkutatta és így .enged betekintést, vagy csak bepillantást a jövőbe. Ez az a könyv, amit el kél! olvasni mindenkinek. Koczkás Gyula MARKEL PRENANT: Darwin (ford. Hahn Géza). Elszigetelt csoportokban gyakran keletkeznek az eddigiektől eltérő, különleges változatok. Ezek lehetnek új fejlődési fok alapjai, de leginkább egyszerűen csak elkorcsosodott torzképződmények. A magyar értelmiség elszigeteltségében valóban egészen különleges, de felismerhetetlcnségig eltorzított tudományos világkép hordozója volt. A legjobban eltorzított képet kétségkívül az emberi nem kialakulásáról és fejlődéséről kapott a „jól képzett“ középosztálybeli magyar ember. Ha valahol a darwinizmus istentelen tanai kerülnek szóba, a legtöbben még ma is azzal a kijelentéssel bizonyítják a természettudományokból szerzett érettségijük megérdemelt voltát, hogy „Darwin valóban minden bizonnyal a majomtól származott, mert különben nem állíthatna ilyen állatságokat.“ Ezen a szellemességen kívül még két megsemmisítő érvet sütnek el nemcsak a gimnáziumi tanárok, hanem még egyetemi professzorok is. Az első: ha a fajok egymásból fejlődnek, ugyan mitért nincsen tudomásunk a fajok közötti átmeneti lényekről? A második: most a XX. században miért nem keletkeznek új fajok? Ezeknek a ■kérdéseknek a mindenkori felvetése kiváltkép' tudománytalan középosztályunkban rendszerint meg’ is védte a Biblia teremtéstörténetét. A „Tudomány és haladás“ sorozat ezt az elszigeteltségében tragikomikussá torzult merev világképet hivatott a külvilág hatóerőivel életre dörzsölni. Számunkra, magyar értelmiség számára általánosságban kül-634