Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-10-01 / 10. szám

filmet is gyártanak a Szovjetunióban, évenként többezer új mozit létesítenek — ugyanakkor virágzik a színházi kultúra és a zsúlolt moszkvai , színházakba nehezebb jegyet kapni, mint a mozik előadására.

Nyilvánvalóan nem Kell a színházat a mozitól félteni. Nem kell, mert mind a kettőnek meg van a maga létjogosultsága, a maga különkülön feladata és jelentősége. Más a színház és más a mozi s bár kölcsönösen hatnak egymásba, egyik sem ölheti meg a másikat.

A színház drámát játszik. Legyen az tragédia, komédia vagy tragikomédia vagy nevezze a régi műfajok megkötöttségéből szabadulni igyekvő írója bármi más névvel, mindenesetre irodalmi, költői mű lesz műve, ha sikerül. Költői mű: ez azt jelenti, hogy jelképekben állítja elénk az életet, a társadalom, fejlődését. A drámai hősök valamennyien az emberi haladás jelképei. Nem lényeges, hogy Hamlet dán királyfi élt-e valóban, megőrült-e valóban, párbajban halt-e meg valóban. Éppoly kevéssé fontos, mint az, hogy ma már tudjuk, a leláncolt Prometheus alakja csak a mithológiai képzelet szüleménye és Bánk bán nem ölte meg Gertrudis királynőt valójában. Ettől teljesen függetlenül Prometheus, Hamlet, Bánk bán és velük a 'többi nagy drámai hősök és hősnők az emberi társadalom felszabadulásáért vívóit harc különböző fázisainak, mindenesetre és minden esetben: magának a felszabadulás eszméjének jelképei. A történész sorra elemezheti „Az ember tragédiája“ egyes színeit és mindegyik történelmi képben elmarasztalhatja Madáclwt részletkérdésekben, ha bogarászó filológus kedve úgy tartja. De Madách nem világtörténelmet írt, hanem drámát. S jelenetei tökéletes jelképei a nagy történelmi harc egyes felvonásainak. Nem tudom azt sem, él vagy élt-e az Egyesült Államokban valóban egy ,Charles Brett nevű néger és az leszerelése után tényleg pont úgy járt-é, mint a „Mélyek a gyökerek“ című darab Szabó Sándor alakította főszereplője a Művész Színházban, s bizonyára nem hajszálnyira ez volt műiden néger története — a „Mélyek a gyökerek“ hőse mégis találó jelképe számunkra valamennyi néger sorsának a kapitalista-imperialista kizsákmányolás és áldemokratikus s álkeresztény képmutatás hazájában.

A mozi szerepe egészen más. Hadd hívjam fel először is olvasóink figyelmét arra a film-műfajra, amire talán még kevésbbé gondolnak, ha moziról van szó, pedig a legjellegzetesebb, a film sajátságait, a maga nemében szinte határtalan lehetőségeit a legjellegzetesebben érvényesíti. Ez pedig a híradó, a dokumentum film. Egy másik, hasonló és ugyancsak nagyon fontos kihasználása a film lehetőségeinek: a kullúrfilm. “Meggyőződésem szerint a jövőben ezeknek a filmeknek még nagyobb jelentőségük lesz, mint jelenleg. De aki rájött az ízére, annak mái' ma is nagyobb élmény sokszor egy-egy ilyen rövidebb film. mint a legszellemesebb filmvígjáték vagy a leggrandiozusabban rendezett dráma. Ezek a filmek nyilvánvalóan nagyon elütnek a színdaraboktól: nem jelképeket mutatnak, hanem magát az életet mutatják hű képekben, a maga közvetlen, eredeti valóságában. Ez ugyan még nem volna magában véve nagy dolog, hiszen az életet látjuk valqmennyien és feltéve, hogy nyílt szemmel nézzük, leplezetlen valóságában is láthatjuk. De: mindig csak magunk körül. A film ellenben eltörli a tér s részben az idő korlátáit is és megmutatja az élet, a nagyvilág olyan jelenségeit és eseményeit, amik különben szemünk elé soíiasem kerültek volna. Amikről eddig legfeljebb hallottunk, olvastunk, tehát teljesen a mások benyomására utalva csak közvetve értesülhettünk. Most pedig beülhetek a moziba és megjelenik szemem előtt a Himálaja végtelen havas hegylánca, az afrikai őserdő, az amerikai felhőkarcoló-város, a szibériai sleppe. a hawayi tűzhányó, a Sarkvidék jege, hava. S nemcsak egyetlen mozdulatlan képben, mint a fényképen, hanem mintha ott állnék és körüljártatnám kíváncsi szemem. Mozgás tölti be a képet: ausztráliai bennszűlöttek furcsa varázstáncát látom, máskor afrikai négerek misztikus szertartásait, majd elefántvadászatot, azután az őserdő szabadon élő állatkertjét: majmok akrobata mutatványait, zsiráfcsordát, áldozatukra

625