Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-10-01 / 10. szám
marxista filozófia nézeteit, a természettudományok újabb felfedezéseit is felhasználva a marxizmus igazságainak megvédésére. A marxista filozófiát támadó polgári vagy revizionista nézetek tévedését mutatja ki Plechanou orosz marxista „A marxizmus alapvető kérdései“ (10) c. könyve. Marx gazdasági tanai és az orosz marxisták ellen parasztszocialistü oldalról történt támadásokat semmisít meg ma is tanulságos módon Lenin ,.Kik a nép barátai?" (11) c. brosúrájában. A magyar marxista irodalom idevágó alkotásai közül különösen jelentősek Lukács György művei: „A polgári filozófia válsága“ (12). „A marxista filozófia feladatai az új demokráciában“ (13) és „Nietzsche és és a fasizmus“ (14). Legjelentősebb az első könyvben foglalt cikkek nyüjteménye. Első cikke a dialektika történetét tárgyalja Hegeltől Leninig. Nagy értéke a könyvnek a NvUgateurópában ma nagyon divatos polgári filozófiai irány: az exisztenciaíizmus értékelése és a vele, mint a fasizmus bukása utáni válságban keletkezett" harmadikutas filozófiával való leszámolás. A második könyv a szerző milánói előadása, melyben kifejti, hogy a háború utáni társadalmi változásnak megfelelően új feladatok hárulnak a filozófiára is: újra fogalmazni értékeket, új tartalmat adni fogalmaknak. Sikerült összefoglalása a marxista filozófia materialista nézeteinek Rudas László „Materialista világnézet“-e (15). Ez a könyv a marxista filozófia rendszeres tárgyalása. Világos, egyszerű, mégis határozott nyelven, szervesen felépített tárgykörönként haladva fejti ki a marxista “filozófia problémáit. A filozófia az osztályharcokat kísérő ideoló.giai jelenség. A marxista filozófia pedig a marxista-leninista párt világnézete. A további fejezetekben a világ objektív realitását, a tér és idő, az anyag, majd az okság problémáit tárgyalja. Különösen lényeges az Engels és Lenin utáni idealista filozófiai és természettudományos nézetek cáfolata és a magyar vonatkozások, továbbá az ú. n. funkcionális világnézettel való leszámolás. Két további marxista mű tárgyalja kifejezetten az ismeretelmélet és a dialektika problémáit: Molnár Erik ,,Dialektika“ (16) és Fogarasi Béla ,,Marxizmus és logika“ (17) c. könyvei. Mindkettőt a megjelent kritikákkal együtt ajánlatos olvasni. Molnár Erik könyvének kritikája a Társadalmi Szemlében (1946. 2. szám) jelent meg Fogarasi Bélától. Fogarasi könyvének részletes bírálata szintén a Társadalmi Szemlében (1948. 4—5. szám) Rudas Lászlótól. A történelmi materializmus történetét kísérli megírni Sándor Pál könyve, „A történelmi materia; lizmus története“ (18). A magyar filozófia történetéről ír figyelemreméltó módon ugyanő „Filozófiai hátramaradottságunk okairól (19). Szabó Árpád „Sokrates és Athén' ,(20) c. könyve a klasszika filológia területén alkalmazza a történelmi materializmus megállapításait, marxista elemzését adja a $okrates korabeli görög társadalomnak és e társadalmi helyzetből' magyarázza a görög filozófia e korának történetét. A marxi filozófia és a tudományok viszonyát tárgyalja az angol Haldane professzor népszerű, interpretáló jellegű könyve: „A marxizmus filozófiája és a tudományok“ (21). Politikai gazdaságtan A marxizmus tanításainak alapja a politikai gazdaságtan. Filozófiáját sem lehet a marxi közgazdaságtan elemeinek ismerete nélkül megérteni. A politikai gazdaságtannak döntő szerepe volt abban, hogy a marxizmus formájában a szocializmus tudománnyá lett. A politikai gazdaságtan tanulmányozása nélkül semmilyen tudományhoz nem nyúlhatunk biztos kézzel. Ez adja meg az alapot, a társadalom gazdasági szerkezetének ismeretét, minden kutatáshoz. A marxi közgazdaságtanba igen jó bevezető Dienes László „Bevezetés a közgazdaságtanba (22) című könyve. Népszerű formában tárgyalja a marxi közgazdaságtant, felhasználva már Lenin eredményeit is az imperializmus korszakára vonatkozólag. A marxista gazdaságtan főműve, a tudományos szocializmus nagy tárháza Marx „Tőké“-je. Első kötete (23) nemrégiben jelent meg magyarul, hű fordításban. A ,,Tőke“ tárgya a „kapitalista' gazdaság mozgástörvényeinek feltárása1". Kezdődik, a kapitalista társadalom legkisebb gazdasági egységének, az árunak elemzésével. S már itt ki-589 )
