Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
van a Somló, a szőlő vagy a bor elnevezés s az itteniek szerint a világ legjobb bora terem errefelé. A néphagyomány meséi, mondókái, tréfái, öreg papok néhai, ízes feljegyzései, nem egy írónk verse, elbeszélése terjeszti ezt a méltó büszkeséget a hegyről és boráról. Mikszáth sokat időzött itt s írt is a Somlóról, Vörösmarty szerint illat és fény árad a Somlóba, amelyet világos kristályú borában ad vissza. Valóban: nagy kincs ez a hegy, központi jelentőségűvé teszi a tájon a szőlőművelést, másrészt kísértést teremt arra, hogy beleringjon a vidék a néhai mámoradta önfeledtségbe. Pedig nincs minden olyan jól s a néhai mámort keserű ébredés szokta követni. Meggondoltató, hogy a Somlón és környékén végeredményben kevés a szőlő s nem olyan sok terem abból a világhírű somlaiból. Inkább csak belső fogyasztásra, itthon is csak különleges alkalmakra jut. A föld kevés, a lakosság sűrű: a legszegényebb parasztfalvak éppen a Somló tövében vannak, piactól, forgalomtól távol. Csakhogy nagyon sokáig volt jobbágy s urak szolgája ez a széLszórt falvakban élő nép ahhoz, hogy néhai indulatuk megtalálja a célszerű küzdelemhez vezető öntudatot és összefogást. Puha itt a parasztság, mint a táj jellegzetes lankája. * Tudomásunk szerint a Somlóvidék a pannon kultúrtáj kialakulásának kezdete óta benne volt a művelődés egykorú áramában. Erre vezetett keresztül a rómaiak Aquincumba tartó hadi útja. Karakó és Csögle gyűrűi az avar település központjainak nyomait őrzik. A középkorban megint erre vezetett Dunántúl egyik legforgalmasabb hadi és kereskedelmi útja s a művelődéssel egyet jelentő szerzetes telepek szépen virágoztak. A mai Somlóvásárhely helyén Apáczavásárhely néven állott művelődési és kereskedelmi központul szolgáló mezőváros és zárda. A nagyjenői pálos kolostor és templom pompás épületének díszes köveit mostanában gyűjtögeti a határban Molnár István tüskevári plébános s ugyanő kutat" a környék padlásain a hatalmas könyvtár maradványai, értékes kegyszerei, faragott díszei után. Jegyezgeti a vidék öreg hagyományait, mondókáit s a somlai jó borra való emlékezéseket. Az ,,Űj Szántás“ olvasói is tudnak már róla, hogy Sülé Sándor gyűjti és módszeresen feldolgozza a táj 48-as hagyományait. Rengeteg értékes könyvet, egykorú nyomtatványt és szellemi néphagyományt gyűjtött össze a kertai falumúzeumban. Tudott dolog az is, hogy ezen a tájon alakult meg 100 évvel ezelőtt Somlóvidéki Tanítóegyesület néven a magyar pedagógusok első érdekvédelmi és művelődési egyesülete s hogy a társaság vezetőit szabadságharcos tevékenységük miatt üldözték is. A közműveltség szempontjából nem volt ez a vidék soha túlságosan elhanyagolt. Népiskolái tűrhetően voltak, analfabétája mindig kevés. Parasztsága művelődési lehetőségeit nem is lehet összehasonlítani, mondjuk a Mezőföld pusztai parasztságánál! elhagyottságávat vagy az alföldi tanyák messzeségbe és sárba vesző népével. Az itteni apró falvak egytanítós népiskolái jórészt századosak vagy több évtizedesek. Csakhogy az idő halad s most már nem elégedhetünk meg ennyivel. Az iskolák pedig nagyrészt most is egytanítósak s egyéb kultúrintézmény semmi sincs ezen a tájon. Devecsernek volt egy vegetáló magán-polgári iskolája, amely most beolvadt az általános iskolába. Pápa középiskolái vonzották mindenkor a táj tanulni vágyó köznemes ifjait s újabban egyre sűrűbben a parasztság egyes küldötteit. Ritkábban Veszprémbe is vetődött tanulni akaró valaki. Devecser lehetett volna a vidék művelődési központja, de nem lett az. Nem lehetett észrevenni, hogy ebben a központi fekvésű nagyközségben mindig sok pedagógus élt s ma sem látszik ez. Nincs említésre méltó kultúráiét, különösen a társadalmi művelődési munkának nincs nyoma s a falvak nem tanulhatnak Devecsertőt 'követésre méltó kullúrmunkát. A volt grófi kastélyt és várat mezőgazdasági középiskola céljára hagyták: tanár volt már benne tavaly is, de növendék hijján nem igen működött az intézmény. Bizonyos, hogy Ajka lesz a vidék gazdasági központja rövidesen s elhódítja Devecsertől a nem teljesített művelődési vezetőszerepet is. 550