Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-08-01 / 8-9. szám
Ez azonban nem azt jelentette, hogy a szakszervezetek, amelyeket szinte újjonnan kellett megteremteni, azonnal széles arányú oktatási tevékenységet tudtak volna kifejleszteni. Meg kellett küzdeni sok nehézséggel. A kultuszkormányzat még hosszú ideig reakciós erők gócpontja volt, tehát nem támogatta, hanem ellenségesen fogadta a szakszervezetek nevelő munkáját. De maradtak ellenségei e nevelő munkának a szakszervezeteken belül is: a jobboldali szociáldemokraták. Ök ugyanis csak olyan „nevelő munkát“ szívleltek, melynek lényege szovjetellenes, kommunistaellenes rágalmak terjesztése volt. Ilyen „nevelő munkát“ végeztek a múltban és ezt szerették volna folytatni, ez azonban már nem ment. A 25 évig föld alá szorított üldözött kommunisták iránt szabadon nyilvánult meg a dolgozók bizalma és ők kerültek a szakszervezeti mozgalom élére. A szakszervezetek nevelő munkájában véget kellett vetni a peyeristák tevékenységének. A jobboldali szociáldemokrácia, melynek még voltak a szakszervezetekben komoly hadállásai, ezt nem nézte tétlenül. Hol nyíltan, hol burkoltan, alattomosan gátolták a nevelő munka kifejlődését, a 25 esztendős hazugságokkal való leszámolást. A reakciós kultuszkormányzat és a jobboldali szociáldemokrácia akadályozó, alattomos tevékenysége mellett más nehézséggel is meg kellett küzdeni. A felszabadulás után a szakszervezeti oktató káderek csaknem teljes hiányával találtuk szembe magunkat. Régi oktatóink igen nagy részét elpusztították Horthy és Szálasi hóhérai. Akik megmaradtak, azok is túlnyomórészt különböző más munkaterületekre kerültek. Az oktatók iránti szükségletek pedig óriási mértékben megnövekedtek. 1945 októberében 3 hónapos központi iskolát indított a Szakszervezeti Tanács, elsősorban oktatók, valamint egyéb munkákat végző munkatársak képzésére. Ez az iskola ma már bentlakásos, 100 személyes iskola. 1946—47 folyamán az egyes szakszervezeti központok is létesítettek egyhónapos egésznapos iskolákat, mégpedig 12-öt. Vidéken is több helyt indított egyhónapos iskolát a Szakszervezeti Tanács. Ezenkívül egyhetes és tíznapos rövid tanfolyamok is számos helyen, számos szakmában folytak. Különösképpen á Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége rendezett sok rövid tanfolyamot. Külön ifjúsági iskolák is létesültek, a SZÍT iskolái. Az előadógárda növekedésével egyre szélesebb méretűvé vált a szemináriumokban való tanulás a szakszervezetekben, üzemekben, hivatalokban, falvakban. Az 1947-- 48-as esztendőben szakszervezeti szabad egyetemeket is rendeztünk Pesten és még hét vidéki városban. A szemináriumok és szabadegyetemek a tömegnevelés bevált formái. Együtt véve a szakszervezeti iskolákon, szemináriumokon, szabad egyetemeken és különböző speciális tanfolyamokon, mintegy 180 ezer dolgozó részesült a felszabadulás óta szakszervezeti oktatásban. A speciális tanfolyamok üzembizottsági elnökök kiképzésére, közigazgatási káderek kiképzésére stb. szolgáltak. A szakszervezeti oktatásnak a politikai és speciális szakszervezeti nevelő munkája mellett ki kell terjednie egyre növekvőbb mértékben a szakoktatás fejlesztésére is. Szakmai átképző és továbbképző tanfolyamok rendezése terén a szakszervezetek Bán Antal iparügyi minisztersége idején, az iparügyi hatóságok komoly támogatása nélkül, sőt számos esetben szabotáló kísérletei ellenére jelentős munkát végeztek. Több mint 30 ezer azoknak a dolgozóknak a száma, akik csak az üzemekben és hivatalokban, a szakszervezetek által és részben a szakszervezetek közreműködésével rendezett tanfolyamokon szakmai képzésben részesültek. Közreműködtek a szakszervezetek az Esti Műszaki Középiskolák megszervezésében és munkájában. Ez utóbbi munkában a munkás szakszervezetek a mérnök szakszervezettel lés a pedagógusok, szakszervezetével együttesen végezlek elismerésre méltó munkát. ELső-500
