Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-08-01 / 8-9. szám

parasztokból lett al- és főispánok, járási főjegyzők és polgármesterek általában véve egyre jobban végzik munkájukat, olyannyira, hogy a reakció is kiiktatja lassan ezt a témát suttogó propagandájából. Egység Ha az egyesületek szervezeti fejlődését vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az elvontan elgondolt egységes szervezetek csoportérdekek, a reakció intrikálása következtében felbomlanak, viszont a haladó és építő erők hamar rádöbbennek arra, hogy mekkora tékozlás folyik így s most már belső indításból új egységre lépnek. Ifjúsági vonalon a MADISz az első forma; a SzIM, NISz, FISz különválása a második s a MINSz (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) a harmadik. A munkáskultúra vona­lán a Munkás Kultúrszövetség az első forma, emellett csakhamar külön akadémiákat szervez a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt, a Szakszervezeti Tanács is indít kulturális tanfolyamokat is. de már az új egységre való törekvés nyilvánul meg a Dolgozók Kulturális Szövetsége megszervezésében, végül a ~DKSz megszűnik es a Szakszervezeti Tanács veszi át az üzemi nevelés egész feladatát. Paraszti vonalon nincs kez­detben egységes szervezet, a FEKOSz és UFOSz küzdenek a Paraszt Szövetséggel, az utóbbi felbomlása után a FEKOSz és UFOSz a föld­munkások és újbirlokosok mellé igyekszik beszervezni a régi kisbirto­kosokat is, végül a két szövetségnek a napokban megtörtént egyesülésé­vel ezen a téren is megszületett az egységes szerv. A nőlársadalom egy­séges szervezeteként születik meg az MNDSz, később minden párt, szakszervezet, egyesület külön női munkát indít, mig az idén tavasszal megszületik az MNDSz keretében valamennyi demokratikus nőmozgalom szoros szövetsége. A racionalizálódás az egyesületek munkaterületein is mutatkozik. Eleinte mindenki mindent akar csinálni, minden egyesület rengeteget költ vidéki szervezésre, a Tanácshoz egyidőben négy-öt helyről is fut be kérvény 100—100 személyes kuliúrvezetői tanfolyam szervezése ügyé­ben, ugyanazokról a témákról 3—4 szervezel ad ki szinte teljesen egyező szillabusokat. Ma már mindezeknek utána vagyunk. Rájöttünk, hogy elég egy női, egy ifjúsági, egy paraszt és a szakszervezetek szö­vetségében egy munkásérdekvédelmi szerv. Ezek gyűjtik össze a töme­gekéi, a többi szervezetek pedig a szakszövetség szerepét töltik be, tehát pl. a Tánc- vagy Bábszövetség nem szervez külön lagegyesüteteket, hanem szakmunkáját és kiképzett vezetőit a tömegszervek kuítúrcsoport­­jának rendelkezésére bocsátja. A Szabadművelődési Tanács Tárca- és Egyesületközi Bizottsága pedig összehangolja a vezetőképző tanfolyamo­kat és kiadványprogramokat. Ami most már az egész szabadművelődés területét illeti, ott ugyanez a differenciálódási és integrálódási folyamat ment végbe. Bár az Or­szágos Szabadművelődési Tanácsba minden tömegszerv képviselői be­kerültek és a Tanács, valamint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szabadművelődési ügyosztálya mindig hangoztatta, hogy szabad művelő­désen az egész társadalom (tehát az MNDSz, a FEKOSz, a Munkás Kultúrszövetség, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság, stb.) munkáját érti, a differenciálódás éveiben műiden egyesület és társaság külön utakon indult és sokszor úgy látszott, hogy a szabadművelődés nem az egyesületekben és az egyesületekkel, hanem azok melleit mint kon­­kurrens cég dolgozik. Lassankint azonban kiderült, hogy nincs ez így jól és a szabadművelődés hivatalos vezetőinek nem ez az intenciója. Az ügyosztály sokszor felhívta a felügyelőket, hogy keressék a kapcso­latot a tömegszervekkel s a tömegszerveket is bíztattuk az együttmű­ködésre. Ahol megpróbálkoztak vele, a legtöbb helyen nagyszerűen si­került. A Szabad Föld Téli Esték és Tavaszi Vasárnapok hallgatósága megnőtt, ha a felügyelők segítettek a megrendezésében, a tavaszi kultúr­­versenyek rendezőinek körülbelül ’75«/o-a a szabadművelődési felügyelői hivatalok tisztviselőiből került ki; ezeknek a tényeknek tudható be, hogy a most közölt beszámolók nagy része kéri a szorosabb együttműködést. 487

Next

/
Oldalképek
Tartalom