Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-07-01 / 7. szám
SHAW: WARRENNÉ MESTERSÉGE (Vígszínház). Warrenné mestersége kényes mesterség. Ha akármelyik „müveit“ társaságban erre a „mesterségére fordul a szó, a jólnevelt úrilányok szemérmesen elpirulnak. Dehát Warrenné meg van elégedve a maga mesterségével, igaz, hogy nem kontárja e szakmának. Pillanatnyilag egy kis angol városkában tartózkodik és három gavallér is körüldongja, nem túlságosan ifjú gavallérok, de Warrenné se mai csirke. Nagy leánya van már, éppen ahhoz jött látogatóba most. Sok baja van ezzel a nagy lánnyal. Önfejű, önálló tervei vannak, „dolgozó nö“ akar lenni. A Modern Nőt akarta megrajzolni benne Shaw, ahogy a „Tanner Jon házasságáénak s of tőrjében A Modern Férfit, de ez utóbbi éppen olyan messze van az öntudatos munkástól, mint az előbbi a dolgozó nőtől. Annál sikerültebb figura Warrenné. Nem tudjuk elhatárolni, mennyire Shaw vagy Ladomerszky Margit érdeme, de amikor a második felvonásban Warrenné magára marad leányával és annak vizsgálóbírói, kemény kérdéseire .(„Iíi vagy te, aki anyai jogaidra hivatkozol és ki az apám?“) lepattan róla az úriasszony vékony máza és kitör belőle az anyja vére, a kofaasszonyé... Ez igén! Káromkodik, zokog, gőgösen, teliszájjal nevet, térdre esik leánya előtt, aztán leköpi. Büszke a múltjára és rettenetesen szégj^enli. Magábaroskadtan ül még, de máris telítetten, hódító vágyakozással nyujtózkodja ki magából a hisztériát. Kiderül az is, miképpen, miért lett Warrenné az, ami. Nem akart ólommérgezésben meghalni, mint nénje, a munkásleány, nem akart éhbérért dolgozni teljes életében. Olyan akarat lobogott ereiben, amilyen régen királynőt csinált a nőből. És ehhez az akarathoz ráadásul csinosnak is született. Már pedig társadalmának uralkodó hercegei, a nagytőkések, „ami érték, azért komoly pénzt fizetnek“ — hát lett, ami. És az is maradt. „Erősebb vagy, mint egész Anglia“ — kiált fel önfeledten Vivie, mikor mindezt megtudja akkor este. De hát akkor nagyon gyenge Anglia. Jai annak a társadalomnak, amelynek erős női csak ennyire vihetik. Mi mást ígérhetne pedig ez a kapitalista társadalom? Nézzünk körül a színpadon, ki menthette volna meg Warrenné „veszendő lelkét“? Talán a tiszteletes úr? Kicsi gondja is nagyobb annál, legfeljebb képmutató szemforgatásig viszi. S hogy is menthetné meg ö, aki csak a lelkiekkel törődik, Warrenné testét az éhség halálos féléimétől? Praed, a széplélek, bele sem mer nézni más életének szennyébe. Veronába utazik, menekül Angliából. Sir Croft pedig maga is üzlettárs és „becsületes“ üzletnek tartja Warrenné hoteléit, hiszen jól jövedelmeznek. Már pedig, ami jól jövedelmez, az becsületes, ez csak természetes! S a fiatal papfi, Vivie kiebrudalt vőlegénye? Kitünően ért a naplöpáshoz és a széptevéshez, de ez nemsokat segít Warrennén, azaz hogy Anglián. Ez a kíméletlen, sokszor szellemes gúnyban megnyilvánuló társadalomkritika a darab ereje. Oláh Andor CSEH OV: CSERESZNYÉSKERT (Madách Színház). Akárcsak Csehov többi darabjainál, itt se sokat érünk azzal, ha elmondjuk a mesét. Egy vidéki földesúri csaJád tragédiája zajlik a színpadon. Az anyagi összeomlásból csak az menthclné meg a famíliát, ha parcelláznák gyönyörű cseresznyéskertüket. De az hitük, szerint ,.a világ legszebb cseresznyéskertje“ s azon felül a magasabbrendű életforma utolsó rekvizituma szemükben. Nem tudják rászánni magukat, nem tudnak lemondani a cseresznyéskértről s hasztalan várják, hogy valamilyen csodálatos fordulat csak megmenti őket. A végén nemcsak hogy mégis elárverezik a kertet, de méghozzá volt jobbágyuk fia veszi meg, egv felkapaszkodó, a jobbágyélet szenvedéseiért az új gazdagok kegyetlen hatalmában kárpótlást kereső kupec. Még ki sem költözött a házból a régi gazda, már behallani az ablakon a fejszecsapásokat, kivágják a cseresznyefákat. Mindebben nemcsak az az irodalmi. hogy a dísznek tartott gyönyörű cseresznyéskert pusztulásával Csehov szépen jelképezi az élethez alkalmazkodni nem tudó, a birtokból való jó 'megélhetés megszűnte után tehetetlen, munkára képtelen nemesi család sorsát. Hanem elsősorban az a művészet, ahogy színpadra varázsolja Csehov 430