Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-06-01 / 6. szám

idilljei mellett mindig ott kísért a lusta, másokat dolgoztató, mégis tönkrementi nemes. Csokonai visszaálmodja az ősi közösségi életet, mint Rousséaunak hű tanítványa. Mátyási József, Csokonai barátja vonja le a következtetést az egész történelmi visszatekintésből: „Nem bánom, hogy parasztnak születtem“. Ennyit mondanak el a versek a magyar paraszt múltjáról. A jelennek és a jövőnek a hangja csak a burjátmongol aratódalban zendül meg: a gépnek és a közös munkának a dicsérete ez.

Ha az aratóünnepekről talán elkésik is ez a rövid útbaigazítás, arra azért hasznos lehet, hogy figyelmeztessen: mindig jó megkeresni a vers históriai kapcsolatát. Mert hä ez megvan, akkor már az aktualitása és mai értelme könnyen adódik. Iía régi költők verseit szavaljuk ma ünnepélyeinken, emlékeztessük hallgatóinkat azokra a viszonyokra, azokra a körülményekre, melyek közepette ezek a versek születtek. A keserű hangulat, ami felcsap ezekből a versekből, az elnyomás elleni többszázados harc keserűsége. Legnagyobb ez a keserűség Ady verseiben:, mert ennek a századnak elején érte el tetőfokát az elnyomás. Ezeket a verseket elmondva, rámutathatunk arra, hogy ebből az elnyomásból, ebből a keserűségből szabadult most fel a paraszti élet is. Azt kell csak meggondolni, hogy kik a szabadságért küzdők utódai és leik azok, akik ma is ragaszkodni szeretnének régi elnyomó „jogaikhoz“'

Szent István ünnepére ezer esztendő dalaiból, verseiből gyűjtöttünk össze egy csomót. Az egész műsor alapgondolatát József Attila: „Egyszerű ez“ c. verséből vehetjük: Uj ezerév új magyaroknak marad.

Az országépítő első király ünnepét a magyar nép ünnepévé, demokratikus tartalmú népi üneppé kell tennünk. Legjobb, ha műsorunk azt mutatja meg, hogyan vitte népünket történelme az ezer év előtti honfoglalástól és országalapítástól az újhonfoglalásig, amikor most végre a felszabadult magyar népé lett a föld, az ország. A verseket, dalokat fűzzük össze rövid történeti ismertetéssel s végén József Attila idézett verse mutasson a jövő felé.

Megint csak költők szerint csoportosítjuk a verseket, mert nem kész műsortervet adunk, hanem választékot. Minden faluban külön kell mérlegelni a lakosság általános politikai fejlettségét. Minél öntudatosabb a falu népe, annál erősebb hangú verseket választhatunk.

József Attila: „Hazám“, „Egyszerű ez“.

Ady Endre: „Történelmi lecke fiúiénak“, „A magyar tanítókhoz/, „Két kuruc beszélget“, „Ülj törvényi, Werbőczi“, „Mesebeli János“.

Arany János: „Gondolatok a béke-congressus felől“, „Magányban'*, „Szibinyáni Jank“, „Beállottam ...“

Petőfi Sándor: „A XIX. sz. költői“, „Készülj, hazám“, „18-adik Martzius 1848“, „Vérmező“, „Kun László krónikája“, „Kont és társai', „Bánk bán“.

Csokonai Vitéz Mihály: „Magyar, hajnal hasad“, „Konstantinápoly“ (csak részletet!).

Berzsenyi Dániel: „A magyarokhoz“ (Forr a világ...)-Dalok: A nagy bécsi kaszárnyára, Fölszántom a császár udvarát, Isten hozzád szülöttem főid, Béreslegény, jól megrakd a szekeret, Siralmas' énnekem tetőled megválnom, Katona vagyok én, Csínom Palkó, Balog Ádám, Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját, Kossuth Lajos azt üzente... .

Történelmi tárgyú gyerekjátékok: Volt-e itt az úr, Lengyel László (Ki s ki népei vagytok), János úr készül, Katalinka, Gólya, gólya.gilice.

Ezek a dalok és játékok mind megtalálhatók Kodály: „Iskolai énekgyűjtemény “-ében.

Szent Istvánról tartandó megemlékezéshez az alapgondolatokat vehetjük Hegedűs Gézának g Szabad Föld Könyvtára 1. füzeteként megjelent írásából: „Szent István, az országépítő“. Az úi honfoglalást pedig szépen írja le Szabó Pál most megjelent „Most és mindörökké“ c. füzete második részének novelláiban.

365