Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-01-01 / 1. szám

ajánlja, elefántcsont betűkkel. Már a XVI. századtól kezdve ráismer­hetünk határozott globális törekvésekre. A XVI. század elején leket­­sammer ajánlotta a képek használatát. Comenius ,.piclus“-a a követ­kező században még határozottabb kezdeményezés. 1700 körül Aesopus meséit ajánlja Locke az olvasás tanítására, képekkel ábrázolva. 1800 körül Jacotot már kifejezetten globális úton halad: Feneion ,.Telemaque“­­jából választja ki a mondatokat, azokat szavakra, szótagokra, betűkre bontja. Az analitikus olvasás-írás tanítás eszméje mellett Jacotot még egv fontos feladatot valósít meg: az olvasással egyidejűleg tanítja az írást. Ezt nem árt ma külön is hangoztatni, mert a pedagógusokban most nagy a hajlandóság arra, hogy az írást (a folyóírást) külön­válasszák az olvasástól! Jacotot kortársa: hard, majd később Seguin adja át az eszmét az európai nevelés két következő szellemének: Montessorinak és Decroly­­nak s ezzel elérkeztünk 1900-hoz. Itardtól kezdve a modern nevelési irángzat a fogyatékosok oktatásából indul ki. Itt találkozik a pedagógia azokkal a nehézségekkel, amelyek kitermelik az újításokat. S ami jó a fogyatékosoknál," feltétlenül beválik az épeknél. (Kétségtelenül ez az előfeltevés az alapja korunk számos pedagógusa elgondolásainak; az előfeltétel helyessége azonban vitatható. Szerk.) A fonomimika híveinek tudniok kell. hogy e jelek atyja: Grosselin. siketnémáknál alkalmazta azokat először a hangok megrögzítésére s Franciaországban ez a fogás már kezdett népszerűtlen lenni, amikor nálunk Czukrász Róza meg­kedveltette. Itard, Seguin, Montessori, Decroly és tanítványai: Descoeudres, Monchamp, Degand, Hamaíd, Decock és Secelle, valamennyien a fogya­tékosokkal foglalkozva jöttek rá pedagógiai újításaikra, s a római .■kisdedek házai“, a genfi Rousseau intézet, a brüsszeli kerti és kis iskolák eszméikkel megmozgatják a XX. század elején a világot. A Degand kis iskolájából kifejlődött ßcole de L’Ermitage-ból Decroly rendszere elindul világhódító útjára a normálisok oktatásában is. A globalizáció elnevezés Decrolylól származik s kétféle irányzata ismeretes: a sok szóképpel, széles területen, kevés rendszerrel dolgozó Decroly-féle és a rendszeresebb, szűkítettebb területen mozgó Decock— Secelle Éltes-féle. A Párisban 1920-ban megjelent Decock—Secelle mun­kát Éltes Mátyás dolgozta át magyarra s a figyelmet szétszóró, a tanulási időt meghosszabbító Decroly eljárás helyett 1930 óta alkal­mazta. 25 éven át csiszolva, kipróbálva ma is ez a globális eljárás­forma válik be leginkább, a fogyatékos értelműek olvasás-írás taní­tására. A Decroly irányzat legrégibb képviselője hazánkban Domokos Lászlónk, a Decock—Secelle-é Éltes Mátyás. Mindketten az 1914-es világháború után kezdték meg kísérletezésüket. Volt még egy globális kísérlet nálunk 1843 körül az úgynevezett normál- vagy mintaszavakkal is (Vogel, a hazaiak közt Dreisziyer, Gockler, 100 szót 16-ra lecsök­­kentvej, de még máig sem sikerült egyik globális próbálkozással sem megvalósítani az olvasással egyidejű globális írást, csupán a Decock— Secelle—Éltes-félével. 2. Lélektani, elmetani alapon minden tapasztalat a globalizáció mel­lett szól. Az ,.én“ ugyanis nem részek összegeződése, hanem osztha­tatlan egész, szervezeti és működési valóságában egyaránt. Tökéletes szervezeti és működési kölcsönhatás él bennünk. Egész szervezetünk, különösképpen pedig idegrendszerünk működése ritmuson épül fel. Ritmus foglalja egybe automatikus cselekedeteink elemeit. Eszerint pl. az olvasás-írás-mozgás ritmusa kapcsolja egységbe az automatizmus látási, hallási, motorikus és tapintas-érzési elemeit abban a globális folyamatban, amely ezekkel a működésekkel az agy­ban lejátszódik. Amíg a működési ritmus (azaz maga az automatiz­mus) nem folyamatos, addig a cselekvés nem megy simán. Egyszerű példa erre a kaszálás, a női kötés, a járás és beszéd ritmusos mozgása. A ritmus lendülete nélkül bizonytalan, akadozó a működés. Olvasás­nál a szem mozgásakor nincs tiszta látás. A sort ugrásokkal, szü­netekkel futjuk át. Tulajdonképen olvasás csak a rögzítési szünetek 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom