Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-01-01 / 1. szám

és az anyagi fejlődésnek. Érthető tehát, hogy minden öntudatos nemzet küzd az analfabétizmus ellen.

II. Az -újabbkori magyar népművelési törekvések s így az analfabétizmus elleni küzdelem kezdetét keresve. 1876-ig mehetünk vissza, amikor is július 9-én Eötvös József kultuszminiszter körrendeletét adott ki népművelési egyletek alapítása érdekében. Türr István tábornok 1868- ban felhívást intézett a magyar művelt társadalomhoz, hogy francia mintára, az iskolázatlan tömegek nevelése céljából, alakítson népnevelési szövetséget, községenkénti fióknépoktatási körökkel. Eötvös József, aki a felnőttek oktatását maga is társadalmi feladatnak tekintette, felkarolta ezt a mozgalmat és felkérte Türr Istvánt, hogy az ügyet országosan szervezze meg. így alakult meg a Központi Népoktatási Kör s vidéken is megindult a népoktatási körök szervezése. Türr törekvéseit lelkesen felkarolta Irányi Dániel országgyűlési képviselő is, aki azonban állami feladatnak tekintette a felnőttek oktatását és e tekintetben ismételten törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Javaslatát azonban elvetették. A közben szépen folyó társadalmi munka is, kellő anyagi támogatás hiányában, különösen a falvakban, hamarosan megakadt. A városokban még csak folyt valamelyes munka. Főleg az irodalmi társaságok tekintették feladatuknak a munka folytatását, ami aztán a munka jellegét odamódosította, hogy a városi népművelés a széles néprétegek művelődési szükségleteinek kielégítése helyett tisztán a középosztály szellemi igényeit tartotta szem előtt.

A falusi néppel újból csak a XIX. század 80-as éveiben kezdtek törődni a Közművelődési Egyesületek. Ezeknek szövetségéből alakult az Országos Közművelődési tanács, amely analfabéta tanfolyamok szervezésével és a „Vasárnapi Könyv“ című népies ismeretterjesztő heti folyóirat kiadásával hathatósan szolgálta a felnőttek tanításának ügyét. Ez időtájt alakította meg a kereskedelemügyi miniszter az ipari munkások művelésére a Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottságot, amely a világháború kitöréséig működött. E két központi szerv mellett figyelemreméltó népművelési tevékenységet fejtettek ki római katolikus és protestáns szervezetek is. az ipari munkások műveléséről pedig a szociáldemokrata és keresztény szocialista munkásszervezetek gondoskodtak. 1893-ban alakult meg a Szabad Líceum nevű tudományt és ismeretet terjesztő társaság, amely határozottabb irányt adott a magyar népművelési törekvéseknek.

A falusi nép művelésére a társadalom és a kormányzat csak a XX. század elején kezdett nagyobb gondot fordítani. Társadalmi téren a Magyar Gazdaszövetség vette kezébe a falu művelődésének ügyét. Serkentőleg hatott a magyar szabadoktatás fejlődésére az 1906-ban Pécsett tartott Országos Szabadoktatási Kongresszus. Ennek szorgalmazására a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1911-ben megalakította az Országos Szabadoktatási Tanácsot. A Tanács munkája az első világháború ■alatt természetesen megtorpant, a háború után azonban újult erővel indult meg. Minden törvényhatóság terülelén külön Szabadoktatási Bizottságot szerveztek, amely .az Országos Szabadoktatási Tanács irányítása mellett gondoskodott a népművelési munkáról. 1922 végén azonban a minisztérium az Országos Szabadoktatási Tanácsot megszüntette és helyél>e Iskolánkívüli Népművelési Központot létesített a minisztérium kebelében. Ez a központ később ónálló miniszteriális ügyosztállyá szerveződött át. A törvényhatósági szabadoktatási bizottságok pedig Iskolánkívüli Népművejési Bizottságokká lettek. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1925-ben a népművelési tevékenység egységének kialakítása végett ,,Népművelési Tájékoztató“-t adott ki. Ebben megjelölte a népművelési tevékenység tárgyköreit és a népművelés körében fplyó ismeretterjesztés anyagát. Formái a' következők voltak: a) Ismerétterjesztő előadások, b) Népművelési tanfolyamok. Minket a népművelési tanfolyamok érdekelnek inkább, inert ezek keretében rendezték az a) analfabéta, b) alapismeretterjeszlő és c) általános ismeretterjesztő tanfolyamokat.

Az analfabéta tanfolyamok célja részint csupán az írásnak és olva-28