Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1948-04-01 / 4. szám

— A Magyar Egyetemi és Főisko­lai Egyesületek Szövetségével kar­öltve szobor, kép, grafikai és fény­képkiállítást rendezett a hivatal a Vármegyeházán. A kiállítást Mi­­hályfi Érnő miniszter és Házi Ár­pád alispán nyitotta meg. — Az egyik teremben a csepeli, rákos­palotai és váci képzőművészeti sza­badiskolák mutatták be munkás nö­vendékeik alkotásainak javát. A köz­gyűlési teremben a legismertebb fiatal grafikusok mintegy száz raj­za volt látható. A harmadik szo­bában a 48-as mullat ábrázoló ko­rabeli metszetek álltak párhuzam­ban a mai Magyarországról ké­szült fényképekkel. A kiállítás anya­gát a MEFESz a tavasz folyamán külföldön, Moszkvában, Párizsban, Szófiában is bemutatja. A kiállítás megnyitásával kapcsolatban 48-as hangversenyt rendezett a hivatal, a Vármegyeháza dolgozói részére. — Az idén jó eredménnyel dolgo­zott pándi népfőiskola nagyobb fejlődési lehetőségek kedvéért új otthonba költözik. A monori volt Földváry kastélyt alakítják át szá­mára. Az idei záróünnepély alkal­mával a pándi közönség tehető­sebb tagjai Ígéretet tettek: anyagilag lehetővé teszik, hogy ennek elle­nére Pándon is tovább működjék egy hasonló intézmény. — A me­gyében legutóbb tartott művelődési napok közül kiemelkedik az ácsai és a maqládi. Mindkét helyt ez alkalommal tartották a téli közmű­velődési tanfolyam záróünnepélyét is. Népfőiskolát ankét volt Pest vár­megye közgyűlési termében február 19-én. A vármegye minden fiú- és léánynépfőiskolája, sőt még a Zala megyei gyenesdiási népfőiskola is elküldte képviselőjét az értekez­letre. A megbeszélést Szathmáry Lajos ügyosztályvezető irányította. A résztvevők vita anyaga három fő­téma körül csoportosult: 1. Miért jöttem a népfőiskolára? 2. Mit kap­tam a népfőiskolától? 3. Mik a ter­veim a népfőiskola elvégzése után? Ebédután * a résztvevők Csepelre mentek ki. Itt a W. M. Müvek kul­turális osztálya látta őket vendé­gül. Gyárlátogatás, a Nemzeti Szín­ház együttesének bemutatója, elő­adások és vita szerepeltek a mun­kás- és parasztifjak találkozóján. A Magyar—Sizovjet Művelődési Társaság szerencsi csoportja a római katolikus kultúrházban képzőművé­szeti és mezőgazdasági kiállítást rendezett. A mezőgazdasági kiállí­tás részben a Szovjetunióból szár­mazó képanyagból került ki. A ki­állítás anyagának ez a része a Szovjetunió mezőgazdaságának mai fejlődési fokát mutatta be. A mező­­gazdasági ipari kiállítás anyagát a szerencsi cukorgyár szolgáltatta. A képzőművészeti kiállítást a Dési Huber Kör, a budapesti Szépművé­szeti Múzeum és a Fővárosi Kép­tár rendezte. A tanfolyamok munkaközössége Abaújban több községben jó munkát végzett. Ezek között első helyen áll az abaújszolnoki tanfolyam. Itt a tanfolyam vezetője saját költsé­gén rádiót szerzett be és azt a lan­­foiyam szolgálatába állította, hogy ezzel is vonzóbbá, eredményesebbé tegye a tani oly am munkáját. A káli népfőiskola (Heves megye) számára nagy leleményességgel és buzgalommal igyekszik megterem­teni a továbbképzés alkalmait a helybeli ügyvezető. Február hónap­ban 16 vendégelőadó volt a nép­főiskolákon, köztük két egyetemi tanár. A vármegyei gazdasági fel­ügyelő vezetésével helybeli paraszt­­gazdaságokat látogattak és udvar­­szemlét végeztek a hallgatók. Feb­ruár végén Egerbe mentek tanul­mányi kirándulásra. Céljuk az volt, hogy megismerjék azokat az in­tézményeket, ahol az értelmiségi ifjúság tanul és az ott látottakat esetleg a maguk iskolájában érté­kesítsék. A látogatásnak mind a népfőiskolái hallgatókra, mind az értelmiségi ifjúságra mély hatása volt. Az egyik legény a látogatás közben egyszer így sóhajtott fel: ,.Milyen jó dolguk van ezeknek, nem" kell egyebet csinálniuk, mint figyelni és tanulni. Nekem azon­ban a tehenet is gondoznom kell otthon.“ Kossuth Hetet rendezett a heves­megyei Adács község helyi Sza­badművelődési Tanácsa. Égy hét folyamán három nap gyűlt össze a falu lakossága és tevékenyen kap­csolódott be a Kossuth Lajos életé­vel, munkásságával és az akkori 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom