Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-04-01 / 4. szám
CENTENÁRIUM A negyvennyolcas forradalom és a szabadságharc százéves fordulóját ünneplő centenáris ünnepségsorozat első eseménye március 13-án a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ünnepsége volt a Zeneakadémia nagytermében. Kettős volt ez az ünnepség. Egyrészt a minisztérium fenállásának százéves jubileumáról emlékezett meg, eszünkbe idézve, hogy vallás és műveltség dolgában is Becsben döntöttek addig a magyar nép legbensőbb ügyei felől, a negyvennyolcas események juttatták végre a magyarságot az oly rég óta vágyott vallásszabadság állapotába is és negyvennyolc szabadította fel a német gyámkodás alól végre hivatalosan és jogszerűen is a magyar kultúrát intézményeivel együtt: iskoláinkat éppúgy, mint a cenzúrától egyaránt nyomoLt sajtónkat és művészeti életünket. Másrészt magának az első magyar kultuszminiszter, Eötvös József báró emlékének szólt az ünnepély. Ortutay Gyula miniszter emlékbeszédében összevetette Eötvös programját mai tennivalóinkkal. Rámutatott arra, hogy Eötvös szellemi örökségét, a szabadságharc közbejötté s tragikus bukása miatt megvalósulatlanul maradt nagyszerű programját a felszabadulás utáni minisztérium vállalta újra magáénak s most meg is valósítja. Eötvös például az általános népoktatás bevezetését hangsúlyozottan a magyar nép politikai felszabadulásának eszközéül szánta. Munkánk akkor lesz méltó az ő kezdeményezéseihez, ha mi is minden erőnkkel dolgozunk azért, amiért ő: a magyar szellem értékeinek közkinccsé tételéért. A zeneakadémiai ünnepség kiegészítéseként másnap a miniszter Alexits György és Kovács Máté államtitkárok társasagában Ercsiben leleplezte Eötvös József emléktábláját s koszorút helyezett sírjára. Ez alkalommal bejelentette, hogy Eötvös emlékezetére a minisztérium Ercsiben a volt Wimpffen-kastélyban körzeti általános iskolát és kollégiumot létesít. Március 14-én délben nyitotta meg Tildy Zoltán köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Múzeum két centenáris kiállítását. A kiállításokat tápunk más helyén részletesen ismertetjük: de itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy azok egész esztendőben nyitva lesznek és így a következő hónapokban ügyes-bajos dolgaiknak elintézésére Budapestre jövő vidékiek is megtekinthetik. A nagy ünnepség előestéjén a magyar ifjúság szervezetei rendeztek fáklyás felvonulást az Andrássy-úton. Március 15. programja reggel ugyancsak az ifjúság nagygyűlésével indult a Múzleum-kertben. Innen a paraszt- és munkásifjúság, diákok, cserkészek és úttörők — köztük a vidéki szervezetek löbbezer kiküldötte — végeláthatatlan hosszú sorokban vonultak a Kossuth Lajos-téri nagygyűlésre. Közben az Országgyűlés ünnepi ülésre ült össze a Köztársasági Elnök és a külföldi kormánydelegációk jelenlétében. Az ülés egyetlen tárgya az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékének törvénybeiktatása volt. A törvényjavaslatot Révai József ismertette és méltatta s Dinnyés Lajos miniszterelnök felszólalása után az országgyűlés azt egyhangúlag elfogadta. A Köztársasági Elnök a törvényt aláírásával mindjárt az ülésteremben megerősítette. Ezután a szovjet delegáció vezetője, Vorosilov marsall, valamint a jugoszláv, román, lengyel, bulgár, cseh-szlovák és albán kormányküldöttségek vezetői szólaltak fel. Az országgyűlés ünnepi illése alatt teljesen ellepte a Kossuth Lajosteret a centenáris nagygyűlésre nemzeti színű és vörös zászlók alatt gyülekező sokaság. A nagygyűlést az Országos Nemzeti Bizottság nevében Szakasits Árpád nyitotta meg, a Köztársaság Elnöke és a kormány részéről Rákosi Mátyás mondtak beszédet. 232
