Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-03-01 / 3. szám
részben romjain“ — írja Tóth Lőrinc, Breznóbánya követe, Pozsonyból, a Pesti Hírlapnak ugyanabban a számában. Gróf Batthyány Lajos március 17-én kapja meg a megbízást István főherceg, nádor útján a felelős magyar minisztérium megalakítására. A főherceg nádor különben buzgón közvetít az udvar és a nemzet között; nem mintha nagyobb barátja lenne a magyar népnek, mint a Becsben élő többi főhercegek, hanem mert Magyarországon élvén, közelebbről látja a veszedelmet s jobban fél, hogy a dinasztia elveszítheti Magyarországot. Ezért sürgeti Bécsben az engedményeket, de mindig azzal a bátsó gondolattal, amint azt egyik levelében kifejezetten meg is írja a királynak: „Ha aztán jobb idők következnek, sok mindent meg lehet változtatni.“ Pest még napokig olyan, mint a megbolygatott méhkas. Űjabb hírek érkeznek a külföldi forradalmakról, különösen lelkesítőleg hatnak a bécsi események hírei. De hírek terjednek már arról is, hogy Londonban és Giasgowban ugyancsak forrong a nép, mások pedig tudni vélik, hogy Viktória királynő lemondott s Anglia köztársasággá alakul. A pesti egyetemi ifjúság március 17-i értekezletén a tanszabadság mellett foglal állást s követeli az egyetem korszerű reformját. Kívánják többek között a magyar egyelem emancipációját a bécsi kormány és egyetem gyámsága alól, az egyetem országgyűlési képviseltetését, az egyetemi jószágok nyilvános, felelősséggel járó kezelését, kívánják, hogy „a tanszékek ne kegyelem útján, hanem érdem és nyilvános csődület által töltessenek be“, a tudományban elmaradt vagy elaggott tanárok nyugdíjaztatását, a díjnélküli vizsgálatokat s a tudomány "jelen igényeinek megfelelő s a nemzethez iilő tantermek felállítását. Ugyanaznap délután pedig ismét népgyűlés van a Múzeum előtti téren. Ott elsősorban azt követelik, hogy a középületeken a kétfejű sasok helyett ezentúl az ország címere, a sárga-fekete helyett pedig a nemzeti szín használtassék. Egyhangúlag követeli a népgyűíés a trafikok azonnali bezáratását, a lutrinak pedig végleges eltörlését. (A trafikok bezáratásával a dohányegyedáruságol akarják megszüntelni, a lutrit pedig népcsalásnak minősílik.) Petőfi indítványára elhatározzák, hogy a Hatvaniutca, ahol Länderer nyomdája volt, Szabad Sajtó-utcának, az Egyetemiéi’, ahol az első forradalmi megmozdulás történt a nagy nap reggelén, Március 15-dike térnek, a Városház-tér pedig, hol a Í2 pont elfogadása proklamállátott, Szabadság-térnek neveztessék el. Az utcajelző táblákat még aznap kicserélik. A Pilvax is új nevet kap: Szabadság Csarnok lett belőle. Az előző évi követválasztáskor Deák Ferenc nem vállalta el a jelöltséget, betegségére hivatkozva, valójában azonban inkább azért, mert nem akart a pártok között folyó s mindkét részről sok visszássággal folytatott korteshadjáratba elegyedni. A március 15-i események hírére Zalaegerszeg választói küldöttséget indítanak Kehidára, hogy Deákot & követség elfogadására kérjék. Deák azonban nem akarja a küldöttséget Kehidára fáraszlani, maga megy be Egerszegre. A nála tisztelgő küldöttséget ezekkel a szavakkal fogadja: „Ne csináljatok belőle formalitást. Tudom, mit akartok. S ámbár roncsolt egészségem miatt nem fogom győzni a munkát, mindazonáltal ne vádoljon engem senki arról, hogy hazánk hasznára nem tettem, amit tehettem. Elmegyek.“ Mindkét zalai követ lemond, hogy átengedje helyéi Deáknak, aki azonnal el is utazik Pozsonyba. Március 18-án a pozsonyi országgyűlés magát alkotmányozó gyűléssé alakítja s kimondja, hogy a népkéj)viselet hiányainak némi pótlásául a városok, kerületek és az egyházi rend követei — akik eddig csak csoportonként egy-egy szavazati joggal bírtak — szintoly szavazati joggal ruháztatnak föl, mint amilyennel a megyei követek bírnak. Kimondják a nemesi kiváltságok és a hűbéri viszonyok eltörlésének elvét és törvényjavaslatot alkotnak ennek megfelelően a közteherviselésről, a~ úrbér s a papi tized megszűntetéséről. Kimondják elvileg az egyesülést Erdéllyel, azzal a feltétellel, hogy ez az erdélyi országgyűlésen is elfogadtassák. 160
