Új Szántás, 1948 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1948-02-01 / 2. szám
POLITIKA Amilyen nélkülözhetetlen, hogy jól ismerjük helyünket életünk kis közösségében, a családban, ugyanolyan fontos,' hogy tisztán lássuk szerepünket a nagyobb közösségekben, községi és országos életünkben. Mert ha tudjuk, mit várhatunk tőlük és mit kívánnak ezek a szervezetek tőlünk, ha elég gondot fordítunk a közösségi szervek fenntartására, ha vigyázunk, hogv csak hozzáértő és jószándékú egyének vegyenek részt az irányításukban — jobb és kényelmesebb a közösségi élet. Mi a politika? A polgároknak azt a tevékenységét nevezik politikának, amellyel ezeket a közösségi szerveket irányítják. Mivel pedig egész életünket a közösségben töltjük, bölcsőnktől a koporsónkig elkísér bennünket a politika. Sokan azt tartják, hogy: „Elég ha az ember megfizeti az adóját, megtartja a törvényeket. Nem az egyszerű polgár dolga a politika, hanem az élenjáróké.“ Mások szerint: „Nem okos dolog politikába keveredni, mert ha megbukik az uralmon levő politikai irány, megégetik a kezüket annak támogatói. Az egyszerű ember a hivatásának meg a családjának éljen: ad ez a kettő annyi tennivalót, hogy amúgysem telik idő a politizálásra.“ A nők gyakran azért húzódoznak, mert azt mondják, hogy „az ő feladatuk a család békéjének és rendjének fenntartása, a gyermekek nevelése.“ Nem is „nőies“ dolog a politika. A férfiak meg nem is szeretik a politjzáló nőt... Sokan meg afféle „űri huncutságnak“ tekintik a politikát, amibe „a dolgozó ember ne ártsa magát bele“. Az egyszerű ember adja le szavazatát, ha már muszáj — mondják mások — a többi nem az ő dolga a legközelebbi választásig. A tisztességes ember politikája Minden gondos polgár vigyáz a háztartására meg a gazdaságára. Ha maga gazdálkodik, ismeri minden szerszámát, földje minden kis darabját. Ha pedig nem egyedül dolgozik, ügyel arra, hogy alkalmazottja értse a munkát, hogy jószándékú, értelmes munkás legyen. Ha hibát lát a munkájában, rávezeti a helyes munkamódra, ha meg nem fogadja meg az utasításait, leváltja és megfelelő munkaerőt állít be. Az ország is gazdaság. A dolgozó magyarok közössége ennek a gazdaságnak a gazdája. Mindnyájunk érdeke, hogy jól működjék ennek a gazdaságnak minden része. Járjon pontosan, legyen biztonságos és megfizethető a vasút. Jó kutak legyenek vagy jó vízvezetékrendszer működjék a községben, az utak legyenek jókarban, a befizetett adót arra fordítsa a község vezetősége, ami a lakosság érdekét szolgálja. Mindenki találjon megfelelő munkát és megélhetést maga és családja számára. Ne korlátozzanak senkit se anyagi, se más nehézségek, aki tovább akarja magát képezni. Szomszédainkkal és a nagy világ népeivel egyetértésben tudjunk dolgozni, hogy ne zavarják békés munkánkat háborús veszedelmek. Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha a város és az ország kormányzását olyanokra bízzuk, akik a közös érdekek megvalósítására törekszenek. Ezért: olyanok legyenek a községi képviselőtestület és a parlament tagjai, akik a dolgozók gazdasági és társadalmi színvonalának, politikai befolyásának emelésére szolgáló törvényeket alkotnak. De elérhetjük-e ezeket a célokat, ha nincs befolyásunk ott, ahol közösségi és állami életünket irányítják? Ha nem érdeklődünk ezek iránt a dolgok iránt, ha nem is értünk hozzájuk? Decemberi számunkban közöltük Takács István cikkét az állampolgári nevelésről. Ez a cikk vázlatos példa az ilyen tárgyú és célú előadásokra. 101
