Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-05-01 / 5. szám
1. „Alsó népi iskola.“ Előadási anyaga kb. a polgári iskolák ismeret anyagának felel meg. Olyan helyeken szervezendő, ahol nincs középiskola. Működési ideje októbertől áprilisig tart. 2. „Népi iskola.“ Előadási anyaga kb. az általános középiskolai) anyagnak (gimnázium) felel meg. Előadói gimnáziumi tanárok. 3. A „Felső népi iskola" képezi ebben a rendszerben a legfelsőbb fokot. Fővárosokban létesül, célja megközelíteni az iskoláztatás legfelsőbb fokát. Neve felső népi iskola, vagy munkás felső népi iskola, vagy más hasonló lehet, tilos azonban a főiskola vagy népegyetem elnevezés. Prágában ennek ellenére a Masaryk Népművelési Intézet keretében működő ilyen iskolát ,,Husz Egyetemnek“ hívták. A vidéki (földmíves) ifjúság számára ilyen harmadfokú népi iskolák internátusos bennlakással, egész napos tanítással szervezhetők meg. Ez az utóbbi a mi „népfőiskola“ fogalmunknak ottani megfelelője. E felsőiskoiák tananyaga: filozófia (az erkölcsi és társadalmi élet alapjairól), irodalom és nyelvek, történelem, földrajz és honismeret, állampolgári ismeretek, nemzetgazdaság és politika, matematika és természetrajz, testtan és szociális egészségtan, technika és földmívelés, művészi nevelés, női kurzusok, végül praktikus gyakorlatok. Előadói főiskolai végzettségű szakemberek, filozófusok, jogászok, írók és művészek. Hallgatója lehet minden 16. életévét betöltött állampolgár. A népi felsőiskolák fenntartásáról a járási választmány községi és járási fedezetekből gondoskodik. Az állam 200 tanóra és 100 hallgató esetén legkevesebb 20.000 Kc-t, internátusi iskola esetében 25 hallgató után legkevesebb 25.000 Kc-t utal ki az iskola részére. (Ez 1938-as pengőben 4000, illetve 5000 pengőt jelent.) Az elmondottakhoz meg kell jegyezni, hogy magyar kisebbségi viszonylatban az egészből néhány állampolgári ismeretet adó (többnyire az elemi iskola keretében a tanító által kötelezően megtartott) előadáson kívül semmisem valósult meg. A közigazgatás első tisztviselői ugyanis nem alakították meg a járási választmányokat s így az egész közművelődési gépezet nem indulhatott meg. Közművelődési munkát magyar viszonylatban különféle, alapszabállyal rendelkező egyesületek (többnyire vallási egyesületek) és a SzeMKE (Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület) végzett rendőrhatósági engedélyek és ellenőrzés mellett a magyar kisebbség önerejéből. Jablánczy László KIVÁNDORLÓK Keskeny földsáv, mint deréköv, mint szalag, apánk, anyánk után jó sok sarj maradt. Az erdőben nem vágattak fát velünk — a kunyhóban hétszám nem volt kenyerünk... Két bátyám az ősszel elment Frankhonba: egyik ott már örök álmát álmodja — a másikat örök robot hajszolja, napról-napra, évről-évre rabszolga. Rózsásarcú öcsém hajtja tutaját, míg elnyeli egyszer majd a sárga Vág. A legifjabb még gyermek, de most néz szét, drótozni, koldulni űzte az éhség. Szegény szlovák sorsunk be zord, be fojtó... van-e ének a miénkhez hasonló? HECKO FRANTISEK verse Darvas János fordítása 284