Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
HALÄPY JÁNOS KÉPEI A FÓKUSZ GALÉRIÁBAN. Halápy János kifejlesztett magának egy egyéni színvilágot, de ez anarchikus világ, véletlenek halmaza. Ha formát, színt és felelősséget is ecsetje szeszélyének enged át a művész, akkor mije marad? KÁRPÁTHI JENŐ ÉS KÁRPÁTHINÉ SCHRÉDER ETA KÉPEI A SZALMÁSSY GALÉRIÁBAN. Hol lehet az a boldog sziget, a Kárpáthi házaspár műterme, ahová a modem művészet nem tudott behatolni, ahol nincsenek izgató kérdések, ahol a megtanult mesterség apró fogásaival lehet festeni tájat, portrét, viharos tengert vitorlással, stb. „A MŰVÉSZ KÉT ARCA“. AZ ALKOTÁS MÜVÉSZHÁZ KIÁLLÍTÁSA. Önarcképeket láthatunk és mellettük a művészek egy-egy képét. A téma alapján rendezett kiállításnak egyik szerencsés formája ez, önarcképeket válogatni össze. Természetesen sokféle irány és felfogás kerül így együvé (ha nem lennének termek szerint csoportosítva, zavarnák is egymást). Legüdébb és, ha szabad így mondani, legmulatságosabb az elvont festők szobája volt. A BIBLIOTHECA-OFFICINA TERMÉBEN BEMUTATOTT GYEREKRAJZOKAT nem művészi szempont szerint válogatták össze. Van egyegy szép példa a gyerekes kompozícióra és térábrázolásra. A vonalas ceruzarajz, helyenként ceruzás színezéssel, nem alkalmas technika a gyermeki látásmód művészi kifejezésére. Ecsetet a gyerek kezébe! LOSSONCZY IBOLYA ÉS LOSSONCZY TAMÁS MÜVEI A „NÉGY VILÁGTÁJHOZ“ CÍMZETT GALÉRIÁBAN. Lossonczy Ibolya plasztikai munkái (magyarul: gipsz szobrai) virágszirmok emlékét keltik a be nem avatott szemlélőben. Azt hiszem, ő maga sem fűz hozzájuk filozófiai rendszert. Lossonczy Tamás fatáblára festett olaj képei szintén egy téma körül forognak, változatos színmegoldással. Spárgarajzoknak nevezett műveit csak grimaszoanak tudjuk érteni: ha a giccses naturalizmus is művészet polgári közönségünknek, hát akkor ide nézzenek, ez sokkal inkább az. JANKAI TIBOR GYŰJTEMÉNYES KÉPKIÁLL1TÁSA A KÉPZŐMŰVÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETÉBEN. őszinte egyéni képek váltakoznak modorosakkal. Kék lány, sárga akt, quatlrocenlos utánzatok, ezek a legkevésbbé őszinték. Egyegy falusi tájképe szép és gazdag. GAMMEL JÓZSEF KÉPEI A VECSÉSI SZABADMŰVELŐDÉSI NAPON. Gammel József érdekes festői egyéniség, nemcsak vecsési mértékkel mérve. Kevés az öntudatossága és önkritikája. Képei inkább csak sikerülnek, nem ő maga csinálja őket. Sokszor meg nem sikerülnek. Nemcsak a hiúság gőze hajtja, hogy sokat fessen, hanem a festés gyönyörűsége is. Kár volt a képei mellé Szabados Jenő. két szép képét odatenni, mert Szabados nem vecsési jelenség. Méginkább kár volt dilettáns giccseket, fényképmásolatokat kiakasztani, mintha Gammel közéjük tartozna. LEVÉL ECSEDY ISTVÁNNAK, BALMA ZÜJ V ÁROSRA. Kedves István, láttam itt Budapesten a képeidet, és nagyon szomorú vagyok. Tudom, hogy tehetséges vagy, sokan vagytok tehetségesek az egész országban, de elrontanak benneteket. Rossz képeket mutogatnak nektek, hogy ez a szép, és ti persze híven utánozzátok is a rosszat. De talán most még nem késő, most hagyd abba a festést. Nézz meg magad körül mindent apróra, ismerkedj a dolgok formájával, színével, de képeket ne nézz soha, és akkor egy év múlva megint próbálj festeni. Nagyon sok festő van ám Budapesten is, akik képekről nézik, hogy hogy fessenek, azoknak is csak ezt ajánlanám, ha megkérdeznék tőlem. Szeretettel üdvözöllek. Vitéz Mihály 247
