Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 4. szám
amiket egyhangúan tett magáévá a konferencia. A Tanácsok egyik főfeladatuknak tekintik a társadalom megváltozott művelődési szerkezetének felmérését. Harcolnak az analfabétizmus ellen, kultúrházakat létesítenek, falunapokat és vármegyei szabadművelődési napokat rendeznek. Különös gondjuk lesz a szociológiai alapismeretek terjesztésére; foglalkoznak a nőnevelés kérdéseivel s a kisgyermekek nevelésével is. Gyűjtik a néphagyományokat, védik a tájszólást, terjesztik a népdalkultúrát. Igyekeznek könyvtárat, kultúrautót, keskenyfilmvetítőgépet szerezni. Március 15-én délelőtt ünnepélyt is tartott a konferencia, Ady-versekkel, Bartók- és Kodály-zeneszámokkal. Karácsony Sándor ünnepi beszédében arról beszélt, hogy március 15-ét évtizedek óta lelkesen ünnepli a magyarság, de március 16-ra, a hétköznapokra semmi hatása nem volt a sok ünnepélynek. A konferenciának ezt az ünnepélyt is munkaprogrammjába kell beépítenie. (Ezért ünnepel külön másoktól). A reformterveket a márciusi ifjúság már megadta, most a mi dolgunk is, hogy megvalósuljanak. Este a Pilvax-kávéházban baráti találkozó fejezte be a konferenciát, ott volt az országos Tanács néhány tagja is. Karácsony Sándor búcsúztatta a résztvevőket. Uj világ kezdődött most, mondotta, ezt a régi világ még nem vette észre s aktuálisnak hányja magát. A szabadművelődés munkásainak nem szabad elfelejteniük, hogy ők nem a régi világhoz tartoznak, hanem az újat építik. Kővendi Dénes A MAGYAR NÉPI MŰVELŐDÉSI INTÉZET ANKÉTJA A népi művelődés elvi és gyakorlati kérdéseinek tisztázása céljából három napos tanácskozásra gyűltek össze az Intézet vidéki munkatársai. Március 18, 19 és 20-án. Az ország legeldugodtabb falvai, legnehezebben megközelíthető tanyaközpontjai művelődésének képviselői; a történelem iramában évszázadokkal elmaradt magyar tájak tanítói találkoztak ezen az értekezleten az Intézel budapesti munkatársaival és a kultuszminisztérium érdekelt ügyosztályainak kiküldötteivel. Az értekezlet a közös élmények és közös törekvések mozgalmi munkaközösséget teremtő légkörében vitatta meg a manapság széltébenhosszában kívánt gazdasági és kulturális felemelkedés problémáit. Az Intézet elnökének, Illyés Gyulának részvétele nagyban hozzájárult a kérdések tisztázásához. Az Intézet eddigi munkájáról szóló beszámolást követő hozzászólásokban a korszerű követelményeknek megfelelően tisztázódtak a következő probléma-csoportok: A magyar értelmiség és a parasztság viszonya a demokráciában; A magyar népi művelődési mozgalom feladatai; A paraszt értelmiség nevelésének kérdései; A népfőiskolái mozgalom; A szövetkezeti mozgalom; A vándorkönyvtár mozgalom; A községi művelődési körök; A népi kultúra. Illyés Gyula tavaly nyári ,,Kiáltvány“-ának programmot szabó szellemében megállapodtak az értekezlet résztvevői abban, hogy a magyar nép társadalmi emelkedése csakis a legelhagyatottabb, a kulturális lehetőségektől leginkább elzárt szegényparasztság emelkedésével kezdődhetik meg eredményesen. Amíg az ezeresztendős történelmi nyomás 230
