Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-03-01 / 3. szám
sikerült Kiss Géza ormánysági népdalgyűjtése, mert 'ä szerző Kodály tanítványait kérte fel a dallamok lejegyzésére. Az 1930-as évek utáni magyar népdalmegőrzés legnagyobb eseménye az 1936-ban Bartók Béla kezdeményezésére megindult népzenei gramofonlemezes felvételek megkezdése volt. A felvételekhez sikerült Somogy megyéből és Kolozs megyéből még a régi előadásmódot elég jól tudó népi előadókat szerezni. A felvett értékes dallamokon túl a gramofonlemezes felvételeknek egyik legnagyobb jelentősége, hogy valamennyire megmentik a pusztuló régi népi éneklésmódot is és egyben alkalmat adnak a lehető legtökéletesebb írásos lejegyzésre. Bartók Béla a gramofonlemezes felvételek legértékesebb dallamairól készített lejegyzéseivel, a lejegyzések eddig elérhető legnagyobb tökéletességével ajándékozta meg a magyar népzenetudományt. Bartók lejegyzései 194á-ben jelenlek meg. 1942-ig 560 dallam került gramofonlemezre. A magyar Tudományos Akadémia már 1934-ben elhatározta a magyar népdallamok teljes gyűjteményének kiadását. Sajtó alá rendezése folyamatban van azóta. Kodály 1942-ben így nyilatkozóit a nagy gyűjtemény előkészítéséről és kiadásáról: ,,Ha az előkészítés már ott tart, hogy egy kötet megjelenhetik, akkor több is megjelenhetik egyszerre. Az előkészítés munkája az egész anyagra vonatkozik. Téves dolog azonban 15.000 vagy 20.000 dallamról “beszélni (amint az többfele megtörtént). Összesen mintegy 3000 törzsdallam van és az azokhoz tartozó változatok. Igaz, egyhez néha 50 is. Bartók saját gyűjtésű dallamainak újbóli, revideált leírásán kívül ritmikus katalógust készített. Ezenkívül feldolgozta összehasonlítás céljából a lengyel, rutén, tót, horvát, szerb és bulgár gyűjteményeket. A kiadványban azon lián nemcsak az 1900 óta gyűjtött anyag talál majd helyet, hanem fel kell ölelnie minden nyomtatásban vagv kéziratban meglévő régibb adatot is. Ezek rendezésével telt el a múlt év. Hátra van még az újonnan gyűjtött dallamok besorolása, többek között a magyar népzenei gramofonfelvételek során felmerült értékes új adatoké." Kodály nyilatkozata óta ismét évek teltek el. A gyűjtemény szerencsésen átvészelte a zavaros időket, nem pusztult el belőle semmi sem. Most, úgy tudjuk a demokratikus kultuszkormányzat is magáévá tette a kiadás Ügyét és bizonyos összeget biztosított a költségek fedezésére. A kiadás nyomdatechnikai előkészítése, a dallamok másolása folyamatban van Kodálv irányításával. Ma tehát ismét remélhetjük, hogy a páratlanul gazdag és a lehető legjobban előkészített gyűjtemény belátható időn belül megjelenik. Belőle majd a kételkedők és a népi hagyományok nagy jelentőségének tagadói is megismerhetik a magyar szellem legnagyszerűbb erőit, azt a művészi és emberi értéket, amelyet a magyar paraszti osztály őrzött meg legalább az írásos birtokbavétel pillanatáig. A gyűjtemény majd azt is meg fogja mutatni, hogy sokkal több közünk és kapcsolatunk volt és van népszomszédainkkal, mint azt itt és odaáti országokban hitték eddig. A népi hagyományok formái és a népek életében betöltött funkciói igen hasonlóak, a matéria lehet különböző, de a termékenyítő kölcsönhatások erősebben-gyengébben kimutathatók. És a gyűjtemény minden szónál ékesebben fogja megmutatni évezredes keleti kapcsolatainkat, melyekről szintén igen sok tévedés forgott közkézen mindezidáig. A jövő nemzedéké lesz a feladat, a gyűjtemény legjobb felhasználása, egy magunkra szabott magyar magas műveltség kialakítása. Bartók János 147
