Új Szántás, 1947 (1. évfolyam, 1-5. szám)
1947-02-01 / 2. szám
tott jelenetek talán már olvasásra is, de az előadás sikere esetén egészen bizonyosan nem egy szabadszínjátszó csoport érdeklődését és kedvét felfogják kelteni az egész mű előadására. (-) Uj Könyvtár. Szerkeszti Bóka László. 1. Katona József: Bánk bán. (A költő dramaturgiai értekezésével és néhány versével. Bevezette és magyarázta Waldapfel József.) 2. Kolozsvári Grandpierre Emil: Az értelem dicsérete (,,Budapest“). Érdeklődéssel lapozunk bele az „Uj Könyvtár“ első kötetébe s Bóka László beköszöntője után már reménykedéssel, mert: „ez a könyvsorozat nem egyetlen kiváltságos társadalmi osztály számára, hanem az egész magyarság minden művelődni és gyönyörködni vágyó dolgozója számára készült.“ S csakugyan, ez a kötet Katona József „Bánk bánijának gondos új kiadásával, Waldapfel József tartalmas bevezetésével bíztató Ígéret. A második kötetet hát fokozott igénynyel vesszük kézbe — és csalódottan tesszük le. Kolozsvári Grandpierre Emil három tanulmánya ez, „Az értelem dicsérete“. Végigolvassuk becsülettel s ez a kérdés kívánkozik kimondásra: Vájjon azzal becsüljük-e meg a népet, ha emészthetetlen táplálékot adunk ennie olcsón vagy pedig ha ehető étellel tartjuk jól? Mert a közhely (az értelmes, racionalista franciáról) közhely marad, ha 36 oldalon, ha 72 oldalon keresztül idézetek légiójával bizonygatjuk is (aképpen, hogy a romantika például valami fene nagy racionalista sublót egy kisded fiókja lesz csupán). Nem akarom én cáfolni az „értelmes“ franciát és esetleg egy „érzelmes“-t állítni vele szemben (pl. éppen a második tanulmányban ismertetett egzisztencializmus nagy divatjára hivatkozva, ami persze több mint divat). Azt kifogásolom csak — olvasói s nem bírálóként —, hogy kis elitnek szól ez a második kötet. Oláh Andor HEINRICH MANN: Egy király ifjúsága (ford. G. Hajnóczy Rózsa, Fővárosi Könyvkiadó). IV. Henrik francia királynak, mielőtt hatalomra jutott volna, polgárháborúk egész sorát kellett megvívnia a trónért és a vallásháborúktól szétdult ország egységesítéséért; még előbb pedig, mint az egyetlen protestáns vallású királyi hercegnek, rengeteg üldöztetést kellett az udvarnál kiállnia: erről szól a könyv. Heinrich Mann írói lelkiismeretessége és mesterségbeli tudása kétségbevonhatatlan: látszik, hogy ismeri az egykorú feljegyzések és emlékiratok hatalmas tömegét, a regény történelmileg hiteles és ez már nagy szó. De ismeri a modern mély pszichológia kelléktárát, a modern regényírók minden fogását is: csak néha egy-egy túlságosan kielézett kontraszthatás, az idegizgató és hátborzongató részleteknek a kelleténél egy árnyalattal gyakrabban való alkalmazása mutatja” hogy a nagy művész mértéktartása ritkán ellenőrizte a nagy mesterember kezét Nem akarjuk azt mondani, hogy könyve művészieden: rengeteg benne a ragyogóan kidolgozott, plasztikus jelenet; egy-két arcéi pedig — például Colignyé, a nagy protestáns hadvezéré, akinek prófétái nagyságába Heinrich Mann bölcs iróniával keveri a hiúságot és az önzést — soká megmarad az olvasóban. Ami művészi erőben, filozófiai mélységben hiányzik mégis a könyvből — de hiszen Heinrich nem 'Khomas Mann, ezt régen tudtuk — azt pótolja részleteinek színessége, könnyed, finom okossága és az a rokonszenves és érett életbölcseség, ami különösen az utolsó részekből árad. Hernádi József A mai Magyarország. A második világháború és a párizsi békeszerződés következményei. (Szerkesztette Elekes Dezső, Hungária- Lloyd). A Központi Statisztikai Hivatal elnöke tizenhárom munkatársával írta ezt a húszíves munkát. A mai Magyarország helyzetét kívánja bemutatni a számok tisztaságában. A könyv őszintén feltárja a pusztulást, amely az országot sújtotta. De ugyanakkor beszámol a magyar demokráciának az ország megmaradásáért folytatott küzdelméről is. A szerzők szemléletes módon foglalkoznak Magyarország nemzetközi helyzetével, területének és népessé118
