Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-03-01 / 3-5. szám
és liberális. Ezt feltétlenül tudnia kell annak, aki ebben az országban orientálódni készül. Lehet, hogy valaki nem tagja egy egyháznak sem, de szinte bizonyos, hogy valamelyik csoportba tartozónak érzi magát. Új gondolat, új elem ebben a konstellációban a 1945 utáni szociálista párt (32%). 1945-ig a holland szociálisták is orthodox szociálisták voltak. Azóta azonban a hivatalos pártirány feladta a materiálizmust, a kollektivizálás és a nemzetközi forradalom gondolatát. Új formája, a holland Munkapárt (Partij van de Arbeid) kifutja magát mint orthodox értelemben vett szociálizmus és egy önmagát kiegyensúlyozó, nemzeti jellegű polgári társadalom kialakítására törekszik s ebben bizonyos fokig találkozik a többi pártok célkitűzéseivel. Ezt a történelmi fejlődést megtalálhatjuk más országokban is bizonyos fokig, az új elem holland viszonylatban is más: az állami centralizáció, mely nélkül a szociálizmus elképzelhetetlen és főként a “doorbraak”, az “áttörés” gondolata, mely a fentebb ecsetelt, tradicionális holland csoportképzéssel szemben új szín a holland politikai életben. A “doorbraak” elve abban áll, hogy a politikumot el kell választani a vallási kérdésektől, hogy ílymódon különböző világnézetű emberek politikai vonalon együttműködhessenek. A Munkapárt keretén belül egy protestáns, egy katholikus és egy humánista munkaközösség működik. Erre az együttműködésre, s magára a “doorbraak” gondolatára a terepet egyébként a német hódítókkal szembeni közös ellenállási mozgalom készítette elő a háború alatt. Az ez irányzat ellen tradicionális oldalról vezetett akció legjelentősebb mozzanata egy 1954-ben, a holland katholikus püspökök által kibocsátott pásztorlevél. Ebben felhívják a hívők figyelmét a “doorbraak” gondolatának veszélyére, amely szerintük a katholikus tömegeket a politikai életben világnézeti támasz nélkül hagyná. A római-katholikus egység a politikában az egyetlen út, mely a végső célhoz, a közélet kereszténnyé tételéhez vezet. A pásztorlevél tehát kevésbbé jelent új célt mint az említett alapformákhoz való visszatérést és érthető, hogy a protestáns felekezeti pártok egyetértenek a katholikus püspöki levél alapgondolatával. Ezen a helyen kell szólnunk a gazdasági életről, a holland népről, mint kereskedőnépről. Igaza volt valószínűleg annak a bankigazgatónak, ki e sorok Írójának egyszer azt mondotta hogy Hollandia ereje abban rejlik, hogy itt mindenki, szegény éppúgy mint gazdag, üzletember a lelke mélyén. A holland, aki évszázadok óta a tenger fuvarosa, ma is jelentős kereskedelmi flottát mondhat a magáénak. Rotterdam Európa egyik legnagyobb és fekvése folytán egyik legnagyobb perspektívájú kikötője. — Amsterdam Rotterdam mögött a második helyre szorul mint kikötőváros, de így is igen jelentős, különösen a keletázsiai forgalomban. Fontos a belföldi hajózás is; szinte minden falú megközelíthető víziúton, elsősorban az ország nyugati és középső részében; és ez közismerten fontos gazdasági tényező. A holland mezőgazdaság messze földön ismert; az ország gyáripara igen fejlett; útjai kiválóak, vasúti közlekedése teljesen villamosítva van. Amsterdam ma is Európa egyik legjelentősebb bank-városa, noha a második világháború óta ez is vesztett fényéből. A HOLLAND TÁRSADALOM ARCA — 97 —
