Új Magyar Út, 1956 (7. évfolyam, 1-5. szám)
1956-03-01 / 3-5. szám
Marcel Cohen (Párizs), Pável Poucha (Prága) és B. A. Szerebrennyikov (Szovjetúnió). A magyar nyelvtudományi kutatómunka hivatalos irányítója azonban az Akadémia I. osztálya, illetőleg az osztály nyelvészei. A vezetésük alatt szervezett Nyelvtudományi Intézet, Nyelvművelő Bizottság, Orientálisztikai Bizottság, Helyesírási Főbizottság, stb. számos fontos munkát készít elő és dolgoz ki. Kiadványaik közül a legfontosabbak: Nyelvtudományi Közlemények, Acta Linguistica, Acta Orientalia, Studia Slavica, az I. osztály Közleményei, valamint a gondozásukba került Magyar Nyelvőr. Ebben a munkában hosszú ideig nem lelte meg a helyét az oktatásügyi minisztérium “Anyanyelvűnk az iskolában” c. folyóirata, mely sok kárt okozott éles, egyoldalú és propagandisztikus cikkeivel. Újabban azonban ez is az alkalmazkodás jeleit mutatta, s igyekezett érdeklődését a nyelvtanítás módszertani kérdéseire korlátozni.35 Nyelvészkongresszusok, vándor-gyűlések A magyar nyelvtudomány fellendítésében fontos seerep jutott az ú. n. nyelvészkongresszusoknak. Ez az eszme sem új, mert eredete visszamegy az 1942. februárjában tartott budapesti népnyelvkutató értekezletig, amelyet a magyar nyelvtudomány egészére ránehezedő tudományos reformok egyre fokozódó szüksége miatt kellett összehívni. Az első nyelvészkongresszust Budapesten tartották, 1949. december 19-21.-én. Tárgya a már ismertetett ötéves terv részletes megvitatása és végső kialakítása volt. Ennek határozatai azonban általánosságukban sem voltak összhangban a még akkor teljes virágában levő marrizmussal, és nem kétséges, hogy semmi sem valósult volna meg belőlük, ha rövidesen meg nem jelennek Sztálin cikkei és össze nem törik a marristák korlátlan hatalmát. A fordulat után a Magyar Nyelvtudományi Társaság hamarosan feleszmélt, az Akadémia jelentős anyagi támogatásával megrendezte debreceni vándorgyűlését (1950. október 27-29.) és “levonva a sztálini cikkek tanulságait”, ezen a vándorgyűlésen “új megvilágításba helyezte” az ötéves tervet.36 Ez volt a fordulat éve a magyar nyelvtudomány számára, ekkor indul meg a magyar nyelvészek ellentámadása, kezdődik meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság, az Akadémia I. osztálya, a folyóiratok, szakbizottságok, stb. rendszeres működése. 35 36 BAKÓ: A magyar nyelvtudomány sorsa 35. Minderre 1. összefoglaló formában Mollay Károly titkári beszámolóját a Magyarn Nyelvtudományi Társaság 1955. évi közgyűléséről (Magyar Nyelv, LI., 397-402), a Szabolcsi Bence osztályelnök felolvasta osztályvezetőségi beszámolót a nyelv- és irodalomtudományi osztály működéséről (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtud. Osztályának Közleményei, Bp. 1955. VII. k. 3-4. sz. 195-202 1. — A “Vita a Magyar Nyelvőr-ről” címen, az Akadémia Nyelvművelő Főbizottsága 1955. május 3.-án tartott kibővített vitaűlésének anyagát (Uo. 473-483. 1.). Továbbá: Olvasóinkhoz! Magyar Nyelvőr, LXXIV., 65-66. 1. —- Tájékoztató. Magyar Nyelv, XLV, 2. sz. hátsó borítólap. •— Bárczi Géza: Új félszázad küszöbén. Uo. LI., 1-3. 1. 36. Vö. Kálmán Béla, Magyar Nyelvőr, LXXIV., 457. — 133 —
