Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-02-01 / 2-3. szám

rancsnoka lesz. Iskolaparancsnoka Bruszilov tábornok, a későbbi I. világ­­háborús hadvezér. 1905-ben az orosz-japán háború kitörésekor harctéri be­osztását kéri. Csapatvezetést akar tanulni. Bruszilov leszidja. Mit akar ott, olyan lényegtelen harctéren tanulni? Várjon itthon. Lesz itt rövide­sen olyan háború, ahol tanulhat eleget... De ő elment és megtanulta, ho­gyan nem kell csinálni. 1906-ban átéli az első forradalmat. Harctéren szerzett reumával Finnországba megy haza betegszabadságra. A forradalom szele itt is érzik. Az ország autonóm nagyhercegség, rendi parlamenttel. A nemesi rend azonban előljár az új alkotmány meghozatalában. Minden 24 éves férfi és női lakos szavazati jogot kap, az ország pedig egy-kamarás diétát és szenátusnak nevezett demokratikus kormányt. A mozgalomban, — mint családfő, — Mannerheim is résztvesz. Itt tanulja ki a politikát. Szentpétervárra visszatérve, rendkívüli megbízatást kap. Turkesztán­­ból indulva, Közép-Ázsián kell keresztül lovagolnia. Peking a végcél. Föld­rajzi, katonai, néprajzi adatgyűjtés volt a feladata, az akkor is és azóta is mindig expanzív orosz politikai vezetés céljaira. Marco Pólót, Przewalskit, Sven Hedint, Stein Aurélt és a nagy vezérkar irattárát áttanulmányozva, elfogja a felfedezők láza. A Finn-Ugor Társa­ság nagy segítségére van tudományos felkészülésében. Végül Taskendbe jut, ahol Kornilov vezérkari ezredes (későbbi orosz főparancsnok) fogadja a birodalom elhagyása előtt. Ez az útleírása egymaga is lebilincselően ér­dekes. Az őshaza-kutatóknak is tanulságos lehet. Dzsingiz Kán s a többi mongol és török, turáni törzsek útjain jár. Dániel próféta folyton növő koporsóját, a kirgiz, szárt és egyébb nomád törzseket, a felszínes kínai ura­lom jellegzetességeit és kegyetlen vonásait megkapóan írja le. Találkozik az akkor épen az angolok elől Kínába menekült dalai lámával, akit az oro­szokkal való barátság miatt a kínaiak sem néznek jó szemmel. Végigtapo­gatja mindazokat az ázsiai területeket, ahol az orosz és brit érdekek ütköz­nek. Mély és jellemző tényekre bukkan a világpolitika terén... Megismeri az akkor még csak ébredező Kínát. Visszatérte után a cár kihallgatáson fogadja. Ezután hét év ezred- és dandárparancsnoki békeszolgálata következett Lengyelországban, régi barátok közt. Ezrede, a lovastestőrség varsói ré­sze, az ulánus ezred volt. A cár kedvenc vadász-kastélyában, Spálán a testőr­­szolgálatot ők látták el s így sokszor volt alkalma a cári család vendég­szeretetét élvezni. Itt lett “Général á la Suite”, mely rang szabad bejára­tot jelentett neki a cárhoz és cárnéhoz. Az I. világháború kezdetén lovasdandárjával a 4. orosz hadsereg Lub­lin környékén való felvonulását kellett fedeznie. Magyar huszárok Krasz­­niknál hevesen támadják. Majd Auffenberg tábornok az osztrák-magyar 4. hadsereggel az egész orosz arcvonalat benyomja. (A 4. om. hadsereg ve­zérkari főnöke Soós vezérkari ezredes, későbbi honvédelmi miniszter volt.) Az oroszok végül is ellentámadással visszaverik Auffenberget, akit azonnal nyugdíjaznak. A Szántól Gorlicé-ig, majd vissza a Zbruch-ig végigharcolja mint egy lovasdandár, majd hadosztályparancsnok a hadjáratokat, s mindenütt, ahol baj van (mint gyorsan mozgó tartalékot), őket vetik be. Érdekes részlete­ket hoz a Bruszilov-offenzíváról. Majd a románok háborúba lépésekor az ÜJ MAGYAR ŰT — 84 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom