Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1955-02-01 / 2-3. szám

pestről jelentik”. Nagyritkán azután megjelent, hogy “Bécsből jelentik”. — Budapest átvette Bécs hegemóniáját és koncentrálta magában a Kárpátmedence problémáit. Budapest és a körülötte maradt csonka-ország lakossága tisztábban látta a keleti veszélyt, és Európa érdekeit. Húsz éven át hangoztatta a kommunizmus veszélyét és a Kárpátok egységes védelmi vonalának szükségességét. Hogy ezt is revíziós politikai intrikának könyvelte el a világ, az nem a magyarság hibája.

Csak az orosz kommunisták látszottak megérteni, hogy miért jelent veszélyt számukra az egységes kárpáti védővonal. Ezért hasítottak ki maguknak egy darabot a Kárpátok védelmi láncából a második világháború után; ezért kellett Budapestet elnépteleníteni és hadifogolyként elszállítani több, mint 100 ezer nem katonai személyt a város elfoglalása után, 1945-ben. Maga az elfoglalás hegemóniát jelent az orosznak a Kárpátmedencében, utat nyit a balkáni és földközi-tengeri aspirációi számára, egyben pedig biztosítékot arra, hogy hátba ne támadhassa őket senki Lengyel- és Kelet-Némeíországban. Berlin és Bécs kulcsa tehát Budapest lett a Kárpátmedencével maga körül, és Belgrád sem érzi magát biztonságosan, mióta a Kreml diktál a magyar fővárosban.

Ma háború közepén élünk; hidegháború a neve, de sok helyen még ma is véresen folyik tovább a harc. Ezért nézzük meg most a Kárpátmedencének és centrális nagyvárosának szerepét katonai földrajzi szempontból, hiszen a katonai tényezők egybefolynak a politikai stratégia elemeivel. Függetlenül attól, hogy mit híd elfoglalni és uralni, vagy támaszpontként használni.

Európa első védelmi vonala kelet felé a Fehér-tenger — Balti-tenger — Visztula folyó — Kárpáttok hegylánca — Duna-delta — Fekete-tenger vonalán fut. Ezt az orosz már áttörte. A második védelmi vonal Norvégián át az Északi-tenger — Rajna — München — Trieszt — Otrantói-szoros — Korintosi öböl — Égei-tenger — Dardanellák és Boszporusz mentén fut végig. A keleti-német és cseh területekkel a rajnai vonal már veszélyeztetve van, Albánia birtokával az Otrantói-szoroson ül az orosz és Bulgáriától a Boszporusz és a Dardanellák csak egy kőhajításnyira vannak. A közelkelet átkarolása innen és India felé már látható. A Kárpátmedence birtoklása nélkül ez az átkarolás nem lehetséges. Mert a Keleti-Kárpátok uralják a Foksáni-kaput, az átjárót a Duna-delta és a Kárpátok közt a Balkán felé. Az Északi-Kárpátok és a cseh-medence biztosítják ezzel szemben az oroszokat, hogy ezen területek és a Balti-tenger közt elterülő lengyel lapályon át nem támadható meg Oroszország szíve, a moszkvai medence. De Budapest és a Kárpátmedence nélkül nem tarthatnák az oroszok kezükben Bécset és környékének évi 4 millió tonnás olaj-termését, a cseh uránérc-bányákat, a sziléziai acélmű-központot és a román olajtermést sem. A magyar bauxittól is elesnének.

Amint Bizánc, a tatárok és a törökök tudták, azt tudniilik, hogy a Kárpátmedence számukra Európa kulcsa, ezt a kommunisták sem felejtik el egykönnyen. S Budapest, a végvár, a hídváros nélkül a Kárpátmedence csak fél nyereség. Ezért kell átalakítani e város képét, ezért kell munkás-ÚJ MAGYAR ÚT

— 66 —