Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-09-01 / 9-10. szám
hallgatandó. Következésképen a döntés és törvényhozás menete lassú, a külpolitika pedig érdekcsoportok befolyásától és a hatalomban lévő párttól függ.13 Sokak szerint a világ betegségének az okai a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségre vezethetők vissza. Ha ez igaz, akkor Amerika a betegség okait sikeresen kiküszöbölte, olyannyire, hogy képes a kommunista eszmék romboló hatásának is ellentállni. Ebben áll Amerikának a megdönthetetlen erőssége, mely egyedül is feljogosítja arra, hogy vezető szerepet töltsön be a világ-társadalomban. Anyagi erő és a gyakorlati értékek párosulása Fizikai adottsága, fekvése, természeti kincseinek bősége Amerikát a világ leghatalmasabb és leggazdagabb államává teszi. Az egyetlen ország, mely ipar és élelmiszer szempontjából önellátó és felesleggel rendelkezik. Mindehhez hozzájárul a szövetséges államok gazdasági és ipari kapacitása, melynek összevonása megdönthetetlen erőt képvisel. Vezetésre való jogosultsága szellemi és erkölcsi téren is kitűnik. Semmiben sem látható ez jobban, mint társadalmi és politikai rendszerében, mely lakosságának a magatartását és felfogását tükrözi vissza. Uralkodó eszméi magukban hordják azokat a csírákat, melyeket a nyugati tradíció és keresztény felfogás hozott létre és melyek erősek ahhoz, hogy embertelen és világhódító eszméknek és erőknek ellen tálljanak. Amerika az átlagember országa és mégis megőrizte az egyéni szabadságot. Ezzel a 20. század úttörője lett és irányt mutat a többi nemzetnek. De-Tocqueville m szavaival élve, egy rendszer kiértékelésének mérvadója abban áll, hogy milyen fokban engedi alattvalóinak tömegét a társadalmi és politikai rendszerbe belekapcsolódni. Amerikában a többség a mérvadó, s így képes arra, hogy sorsát megjavítsa, jogokkal rendelkezzék és méltóan kivegye részét az ország ügyvitelében. E ténynek valódi jelentősége és értéke emberi logikával fel nem mérhető — jegyzi meg de-Tocqueville prófétai meglátással — ez már csak isteni terv lehet. MARTON: Az új vezető világhatalom 13. Davis, Kingsley & Bredemeier & Levy Jr.: Modern American Society; New York, Rinehart, 1949, 697. 1. 14. Az amerikai demokrácia leghűbb megtárgyalása Alexis de Tocqueville: Democracie en Amerique című, a múlt században írt könyvében található. — 391 —
