Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-09-01 / 9-10. szám
ÚJ MAGYAR ÚT európai horderejű történelmi fordulópontnak. Az egész avar-korszak azonban Kelet-Középeurópa koraközépkori történetének egyik legnehezebb és leghomályosabb fejezete. Mivel nem vagyok avar-szakértő, csak a fő problémákat vázolhatom és a nézetem szerint legvalószínűbb megoldásokra utalhatok. Az avarok a longobárdok hívására jöttek a Duna tájára, ezeknek az elvonulása után birtokukba vették Pannóniát és egy birodalmat alapítottak, amely majdnem 250 éven át fennállt és a Kárpátmedence természetes határain túl is nagy területeket uralma alatt tartott. Etnikai szempontból nem voltak egyöntetűek. Hún-török törzseket és talán egy ősmagyar töredéket is hoztak magukkal a pontuszi steppéről. Az avarok része a szlávok délre vándorlásával még nincs kétségtelenül tisztázva. Mindenesetre nem lehet azt állítani, hogy a szlávok sajátságos elhelyezkedése a Dunamedence körül és peremvidékein teljes egészében az avarok tudatos műve lenne. De nyugati és keleti források egyöntetűen beszámolnak arról, hogy szláv segédnépeik gyalogságát az avarok mindenütt kíméletlenül be szokták volt vetni, ahol saját lovasságuk használhatatlan volt, vagy pedig kímélni kellett azt. A dunai bolgár birodalom 679-ben történt megalapításáig az avar hatalom nyomása súlyosan nehezedett Bizáncra. A bizánci adófizetésekkel, hadifoglyokkal, az ott zsákmányolt drágaságokkal és a kölcsönös követküldésekkel természetesen a bizánci műveltség befolyása is utat talált az avarokhoz. Őket is vonzotta a pompás császárváros és mivel a török pusztai népek egyszer meg is próbálták Konstantinápolyi meghódítani. A dunai bolgárok elvágták az avarokat Bizánctól és magas kultúrájától, ezért az avar birodalom súlypontja nyugat felé tolódott el. Történetüknek ebben a későbbi korszakában fejlesztették ki az avarok a Keszthely-kultúrát, amely a legfontosabb és leggazdagabb lelőhelytől kapta ezt a nemzetközi szaknyelven is elfogadott nevet. Reinecke 1928-ban tette közzé a Keszthely-kultúra és az ugyancsak keleti hatás alatt keletkezett, de már avarok utáni Kettlach-kultúra leleteinek térképét. Ez a térkép még ma is igen tanulságos, bár pl. a pontuszi korai avar tömbön kívül számos szigetet találunk. Ezek azonban nem jelentenek tiszta avar településterületeket, mert számos esetet ismerünk, ahol a viselet, ékszerek, temetkezési rítus részben vagy egészben avar jellegűek, de az emberek szlávok voltak. De ép ezek a leletek a legfontosabbak, mert mutatják, hogyan igyekeztek a szlávok az avar urakhoz hasonulni. A Keszthely-kultúra elterjedése ugyanis megfelel az avar uralom forrásokból ismert kiterjedésének. Jellemző, hogy ez a hasonulás nem korlátozódott az anyagi kultúrára. Csah és morva földön világosan megfigyelhető, hogyan tértek át a szlávok a hagyományos halottégetésről a csontvázas temetkezésre. Ez azt bizonyítja. hogy az avaroktól fontos vallási eszméket is átvettek. (Folytatjuk) — 386 —
