Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-09-01 / 9-10. szám
BAKÓ ELEMÉR A magyar nyelvtudomány sorsa a II. világháború befejezése óta i. A magyar jelleg és szellemiség mibenlétének kutatására, fenntartására és továbbfejlesztésére hívatott tudományágak között legfontosabb szerepe a magyar nyelvtudománynak van. Egyrészt azért, mert anyaga a magyarság meglétének, egzisztenciális valóságának legfontosabb bizonyítéka, másrészt pedig azért, mert a magyarság fennmaradásának, szelleme, sorsformáló géniusza kibontakozásának, sajátmagára, környezetére és az egész külvilágra való ráhatásának minden politikai tettnél, tannál, szervezett akciónál hatalmasabb tényezője, egyben biztosítéka a magyar nyelv. A Mohácsot követő évszázadok egymást váltó, sőt gyakran egyidőben a magyarságra nehezedő megszállásainak, idegen elnyomásainak idején, amikor a központi magyar hatalom teljesen vagy részben megsemmisült, vallási ellentétek, csatatéren is összecsapó, ellenkező előjelű politikai meggyőződések osztották részekre a nemzetet, egyetlen közös nevező maradt, amelynek a magyarság életében való folytatódása nemcsak a szétszakadt részeket kapcsolta össze, hanem nagy magyar írók kibontakoztatása, új kutatási ágak kifejlesztése révén először szellemben, majd politikailag is regenerálta a magyarságot: a magyar nyelv. Ma is a magyar nyelv a legfontosabb önvédelmi eszköze a “szovjethazafiság” polipkarjaiban sorvadó magyar szellemiségnek éppen úgy, mint azoknak, akik csökkent lehetőségeik és az általános közöny dacára is fent akarják tartani a magyarság nyugati művelt nemzet jellegét. Az a munka tehát, amelyet a magyar nyelvtudósok és a nyomukban ma is sarjadó fiatal nemzedék a nyelv egészséges továbbfejlődésének biztosítására végeznek, a legfontosabb cselekedet, amely teljes mértékben megérdemli a szabad földön élő magyarság figyelmét; ugyancsak fontos figyelemmel kísérnünk azokat az akciókat is, amelyekben kommunista vagy kommunista-barát csoportok, állami intézmények és orosz irányítók, pártkorifeusok összjátékából a magyar nyelvi fejlődés egy “új korszakának” fenyegető körvonalai mutatkoznak meg.i 1 1. Ez az áttekintés a mai körülményeknél fogva csak vázlatos lehet. Maga a tárgy sem lévén általánosan ismert, bizonyos szakproblémák tárgyalásától eleve tartózkodnunk kellett. Néhány fontos forrásnak, amely éppen a kommunista hatalomátvétel részleteire vetne fényt, még ma sem tudtunk birtokába jutni. Viszont megközelítően teljes a legfontosabb rész, az utóbbi évek anyaga, így a dolgozatot ilyen formájában is közreadhatónak ítéltük. A szerző. — 354 —
