Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
kisebb, mint az európai szárazföld. Az ország legnagyobb észak-déli mérete kb. 2,600 kilométer és a legnagyobb kelet-nyugati szélessége mintegy 4,500 kilométer, s ha csaknem nyolcmillió négyzetkilométeres óriási területét valamilyen módon át tudnánk csúsztatni az Atlanti Óceánon, akkor az Hamburgtól Tripoliszig nyúlna észak-déli irányban és keletnyugat felé az Ural hegységtől az Atlanti Óceánig terjedne. Népesség tekintetében Amerika a negyedik helyet foglalja el a világ országai között. Jelenlegi lakossága a legutóbbi becslések szerint meghaladja már a 170 milliót, melyből tíz százalék néger. Az őslakos indiánok száma kb. félmillió, azaz az összlakosságnak már csak mintegy egyharmad százaléka. Érdekes fényt vet a lélekszám gyarapodásának ütemére az a tény, hogy az ország lakossága a huszadik század első felében pontosan megduplázódott, ami imponáló statisztikai adat még akkor is, ha ebbe a számba bele kell számítanunk mintegy 16-18 millió bevándorlót is. Az ország óriási kiterjedésére jellemző, hogy ez a több mint 170 milliónyi embertömeg nem népesíti be számottevő sűrűségben az országot. Minden négyzetkilométerre csak kb. 21 lélek esik. Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon kb. 105 és Belgiumban pedig kb. 280' a népsűrűség. Akinek alkalma volt Amerikát kelet-nyugati irányban átszelni, annak okvetlenül feltűnt, hogy amint keletről nyugatra haladva elérjük és elhagyjuk Chicagót, a népsűrűség fokozatosan csökken és mikor áthaladunk a Dakotákon, Idahon és Washingtonon, sokszor száz mérföldet is hajthatunk az országúton anélkül, hogy emberi lakóhelynek vagy emberi életnek csak nyomát is látnánk. Aki a keleti partvidéken kívül még nem tett utazást, alig tudja elképzelni, hogy néhol még autóval is csak nagyritkán találkozunk ezeken a nyugati végeken. Ilyen végtelennek látszó lakatlan területeken áthaladva érti meg csak az ember igazán, hogy milyen fantasztikus fejlődési lehetőségek állanak még nyitva ez előtt az ország előtt. A házasságok száma minden évben meghaladja a másfél milliót, viszont a válások is elérik a négyszázezret évenként. Minden évben kb. négymillió új amerikai születik, akiknek a várható élettartama már közel 69 esztendő. A halálozások száma kb. másfél milliót tesz ki évente, úgyhogy a nettó népességszaporulat mintegy két és fél millióra tehető. Ezt az adatot extrapolálva arra a következtetésre juthatunk, hogy az elkövetkezendő tíz esztendő alatt Amerika lakossága 25 millióval fog gyarapodni. Tekintetbe véve azonban, hogy a biológiai statisztikák általában mértani haladvány formájában növekszenek, biztosra vehető, hogy ez a népességszaporulat lényegesen jelentősebb lesz és 1965 körül az összlétszám megfogja haladni a 200 milliót. A fentemlített óriási kiterjedésű lakatlan területek nagy része így, minden valószínűség szerint, egyre inkább be fog települni. A dolgozók száma már meghaladja a 62 milliót, és az a körülmény, hogy közülük csak kb. hétmillió dolgozik a mezőgazdaságban, ékesszólóan illusztrálja, hogy milyen magas hatásfokkal dolgozik és termel a messzemenően gépesített amerikai mezőgazdaság. A nők száma is egyre emelkedik a dolgozók soraiban, s ma már több, mint 30 százalékát teszi, ami abszolút számban több, mint 20 millió női dolgozót jelent. WARGA: Amerika számokban — 327 —
