Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-06-01 / 6-8. szám
idézet tartalmazza, sokáig nem lehet még megvalósítani. Ennek a lentebb említetteken túl további akadályai is vannak. Bizonyosszámú résztvevőn túl az ügyeknek a nép teljessége által való megvitatása technikailag lehetetlen. A vitában résztvevők nem egyszer nem rendelkeznének a probléma eldöntéséhez szükséges szakismerettel. Igen sok esetben az ügy sürgőssége (pl. külső ellenség hirtelen fegyveres támadása) teszi lehetetlenné a teljes self-government alkalmazását. Ezen és hasonló természetű tények miatt a nép kormányzása, amint Michels helyesen mondja, csak in abstracto lehetséges. A demokratikus elvek, a Declaration of Independence, a Déclaration du droit de l’homme et du citoyen, az Atlanti Charta, az Egyesült Nemzetek által ünnepélyesen kinyilvánított és az emberek milliói által hőn óhajtott szabad emberi élet megvalósulása szabad társadalomban azonban ennek ellenére sem teljesen üres álmodozás. Először is a történelmi fejlődés azt mutatja, hogy a keresztény társadalmak az utóbbi 150 év alatt a múlthoz viszonyítottan óriási lépésekkel haladtak a szabadság és egyenlőség jelszavainak gyakorlati megvalósítása terén. Nem kétséges, hogy pl. a mai angol bányász egyenlőség tekintetében sokkal jobban megközelíti honfitársait, mint az 1812-ben dolgozó angol munkások akármelyiké, amikor 12-14 órákat dolgoztak éhbérért, nyomortanyákon éltek és 200-nál több esetben volt halállal büntethető a törvény áthágása. Azután pedig az említett nehézségek ellenére van a demokratikus elveknek olyan kerülő utón való alkalmazási lehetősége, aminek segítségével a nép tömegei a hatalmat gyakorló uralkodó csoportra befolyást gyakorolhatnak és ezáltal a self-government-et indirekt utón meg tudják valósítani. Tapasztalati tény, hogy az egyén szabadsága nem korlátlan. A szabad cselekvést gyakorló egyén előbb vagy utóbb mások érdekeibe ütközik és az emberiség évezredes tapasztalata alapján az egymást keresztelő törekvéseknek az egyén és az összeség azonos érdekében kompromisszumban kell feloldódniuk. Ellenkező esetben a bellum omnium contra omnes anarchikus állapota az állandó létért való rettegéssé süllyesztené az ember életét. Törvényes rendet minden uralkodó osztály igyekezett biztosítani, legalább is abban az értelemben, hogy a rend a fennáló status quo-t biztosítsa. Status quo azonban örökre nem biztosítható. A társadalom különböző komponens csoportjai, maga az elit is állandó változáson mennek keresztül. Vilfredo Pareto írta le monumentális munkájában (Trattato di Sociologia generale, angolul is: Mind and Society) a társadalomban végbemenő változások okait, következményeit, és megállapításai nagyon érdemesek azok figyelmére, akik a demagógia helyett a valóság ismeretét tartják fontosnak a társadalmak életét illetően. Az elit tagjai igyekeznek kizárólagossá és örökletessé tenni előnyös helyzetüket, ami hogy a legkevesebbet mondjuk róla, érthető emberi vágy. Ez az arisztokratikus törekvés megakadályozza azt, hogy az alsóbb osztályok tehetséges elemei ugyancsak érthető emberi vágyaiknak megfelelően kiemelkedhessenek az alsóbb rétegekből és a vezetők, az elit tagjai közé kerülhessenek. Ha ez az elzárkózáss az elit részéről a szélsőségekig hajtott, az elit hamarosan degenerálódik, amint erről a történelem CSONKA: Demokrácia, a nép uralma? — 271 —
