Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4-5. szám
LESZLEI: A tanár Isten jelenléte nem szárnyalás és diadal, hanem vereség és elhagyottság. És szeretet. Szeretet a vereségben, szeretet az elhagyottságban. Akkor elhagyod majd saját vágyaid álmát és elfogadod a magányt, a megsemmisítést — a szeretetet. Most nem segíthettem rajtad. Nem segíthetünk egymáson. Mindezt önmagunknak kell átélnünk. A fény minden egyes életbe külön-külön jön el. Váratlanul és ellenállhatatlanul. Géza szemében lassan oldódik a tátongó merevség. Szólni nem tud. Tudja, hogy most mennie kell. Mikor Ikvay egyedül marad, vastag kéziratcsomót vesz elő és maga elé teszi az íróasztalra. Nem nyitja szét, nem lapoz belé. Csak nézi, mint egy ismerőst, akit annyira megszokott már, hogy hallgatni is tud vele. Tizenkét éve dolgozik rajta. A feleségén kívül senki se tudja s a felesége nem érti. Lassan és küszködve írja, kétségeken és csömörön keresztül. Sokszor abba is hagyta már, aztán mindig újra elővette. Az utóbbi években már egyre fáradtabban írja. Kezébe támasztja állát és tekintete kérdőn, kutatva nézi a kéziratot. Valahol mélyen még megrándul benne a vágy, hogy szétnyissa, hogy maga előtt lássa az utolsó sorokat s a következő, tiszta oldalt. Aztán csendesen fogja a kéziratot és visszateszi a fiókba. Az üresség terméketlen mélyéről végtelen tisztán, szinte gyermekien száll arcára a mosoly. VAJAY SZABOLCS Egy füst alatt című regénye az emigráns könyvkiadás legújabb eseménye. Vajay már az emigrációban lett azzá, aki: könnyű, szórakoztató stílusban és csiszolt magyar nyelven mesélgető magyar íróvá. A szerző fölöslegesnek “bélyegzett” eseményeket sorakoztat egymás mellé, csak úgy Egy füst alatt Vajay Szabolcs könyve megrendelhető az Amerikai Magyar Kiadó főbizományosánál: Szabó Zsombor, Maison d’Espagne, Cité Universitaire, Paris 14e, France — 201 —
