Új Magyar Út, 1955 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1955-04-01 / 4-5. szám
SZABÓ ZOLTÁN Az örök, egyetlen asszimiláció i. Az ifjúság örök joga az új formák keresése és megélése. Ennek az az oka, hogy az ember tisztában van azzal, hogy jelenlegi életformánk nem tökéletes és kifejezésmódja nem felel meg az isteni akaratnak. Az ifjúság egyik nagy szerelmese, a nemrég elhúnyt Nagy Sándor németországi, majd clevelandi református lelkész azt tanította, hogy az ifjúságnak egyenesen kötelessége az asszimiláció: keresése annak az életformának, amelyet Istenhez közelebb állónak ismerünk fel. Az ő hite szerint emberi síkon eddig a magyar életforma nyomult legközelebb ahhoz, amit Isten velünk meg akar valósítani. Az az igazság, amit az isteni kijelentés nekünk megád, hogy Isten az embert az ő saját képére teremtette, azt jelenti, hogy az egyetlen jogos asszimilizáció az Istenhez való asszimilizáció. n. Ha a kifejezésformák rögzítésének a kísérletét tekintjük, mindjárt kitűnik minden emberi kifejezésformához való asszimilálódásnak a hiábavaló, gyarló volta. Hiszen maga az emberi kifejezésforma a mi számunkra a paradicsomi kiűzetésünk óta gyötrelem és átok, ami szabadítást és megváltást igényel. Az isteni kijelentésnek az Úr Krisztusban való testetöltésével lett teljessé az istengyermeki forma. De itt is mindjárt megérezzük azt, hogy a puszta forma csupán rideg kifejezési eszköz, amely önmagában élettelen, nincsen benne isteni élet. — A betű öl, de a Lélek megelevenít: így tett Jézus tanúbizonyságot az isteni életről Önmagában. Az Ö élete az az isteni élet, amelyet Isten akar az Ő istengyermekeinek. És mégis, a korszakokon át Jézus életét a teológia, amikor annak csupán külső kifejezőformáit kutatta, annyira különböző formákban vetítette le az emberei síkra, hogy máig sem bírt megegyezni benne. A forma keresésében versengő teológusok összetörték Jézus életét. S ezt a törést érzik az emberi tömegek is. így az ember megérti, hogy mint mindenütt, az új hazában is a jelen fiatalság ijedt, tájékozatlan. Megérti Afrika, Ausztrália és más kontinensek népeit, akik a misszionáriusoktól Isten életéről annyi különböző formában való ábrázolást hallva, megrémülnek és sietve kérik őket, sebtiben menjenek vissza. Ezek után a Jézus életét az isteni kijelentés iránytűjével kereső embernek egyetlen megoldása: kereső lélekkel az ég, az örökké élő Isten felé fordulni. Keresni az élő “képmást”. III. A “képmás” természetének a megvizsgálása megmutatja, hogy az csakis lelki lehet, mert Isten Maga is Lélek. — 190 —
