Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-05-01 / 5-6. szám

résztvenni nem kell. Bárdossy arra az álláspontra helyezkedett, hogy mi­­tőlünk ezen jelentések alapján úgysem fogják kérni az akcióban való ka­tonai részvételünket. Ezért pl. junius 14.-én egy minisztertanácsot hív össze Werth Henrik javaslatával kapcsolatban és azért, mert ugyanaz nap megjelenik nála a német követ és azt mondja, hogy megindultak a német­orosz tárgyalások, nem lehet tudni, mi lesz az eredménye. Jó lenne, ha Magyarország védelmi intézkedéseket tenne esetleges háború kitörésének esetére. Erre a minisztertanács ennek megfelelően Werth javaslatát egy­hangúlag elveti és 16.-án Bárdossy egy levelet intéz Werth-hez, amelyben azt írja: Excellenciád a napokban találkozni fog egy vezető német katonai tényezővel. A vele folytatandó tárgyalások során kérem az alábbi szem­pontokat feltétlenül szem előtt tartani és ezekhez a legszigorúbban alkal­mazkodni: A németek csak védelmi intézkedéseket kérnek tőlünk, ennek következ­tében az orosz háborúban való aktív katonai részvételünket nem ajánljuk fel. — És most itt látszik az, hogy ő mit gondolt, amint majd később az események ezt még jobban ki fogják domborítani. — Ha azonban a néme­tek ezt kérik, akkor ebbe bele fogunk menni. Abban a hiszemben, hogy úgysem kérik s azután a végén azt írja: arra is kérem, hogy útaljon arra, hogy a jelenlegi mezőgazdasági munkák idején nagyobb katonai erőmegfe­szítés beláthatatlan konzekvenciákkal járna az amúgy is rendkívül súlyos gazdasági helyzetünkre. Megérkezik Halder német vezérezredes és Werthtel tárgyal. Werth tárgyalásairól a következőket jelenti: Halder véleménye szerint a napokban kitör a német-orosz háború. Jó lett volna, ha nagyobb védelmi intézke­déseket teszünk a határon, de most már a magyar kormány és hadvezető­ség semmi olyat ne tegyen, ami az oroszokat alarmírozhatná, vagy pedig az oroszok ellen a Magyarország területén történő csapatszállításokat za­varná. Junius 21.-én érkezik egy levél Hitlertől. Bejelenti, hogy meg fog­ja támadni az oroszokat. Egy szót sem ír arról, hogy kér valamit. Ellen­ben azt írja: Főméltóságod nemzeti önérzete kétségtelenül meg fogja ér­teni az én elhatározásomat és megragadom az alkalmat, hogy hálámat fe­jezzem ki a magyar hadsereg intézkedéséért, mert már egy megerősített határvédelem is csapatokat von el és az oldaltámadás veszélyét eliminálja orosz részről a németek ellen. Másnap reggel 6 óra 15 perckor a német követ kirángatja az ágyából Bárdossyt és bejelenti azt, hogy éjjeli 4 órakor kitört a német-orosz háború. Erre délben van egy minisztertanács, amely kimondja a diplomáciai viszony megszakítását. Amikor Bárdossy ezt bejelenti a német követnek, azt kérdi: van-e ehhez hozzászólni valója? A német követ kijelenti, hogy nincs, mert ez a legkevesebb, amit Magyarország tehet. — Ezzel a kijelentéssel, hogy ez a legkevesebb, amit Magyarország tehet, megindul a német akció, hogy minket először félhivatalosan beleszorítson a háborúba. Aznap azonban Molotov magához kéreti követünket és megmondja neki egészen nyíltan, hogy kitört a háború, Oroszországnak Magyarországgal szemben semmiféle területi követelése nincs, nem volt észrevétele az el­len, hogy Romániával szemben területi igényeink érvényesüljenek, az el­len a jövőben sem lesz észrvétele, de tudnia kell, hogy mi a magyar kor­LAJOS: A magyar háborús íelelősség — 223 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom