Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-01 / 11-12. szám
KÖNYVSZEMLE Magyarországi festmények az elvesztett otthonból varázsolnak egy kis darabot az új otthonba. SZEGHALMY BÁLINT Németországban élő magyar festőművész aquarelljei megkettőzik minden magyar családnak a karácsonyi örömét. Felvilágosítás, megrendelés: Kardoss Gézáné 218 Laurel St., So. Bend, Ind. Árak: $2 - $8 nagy vállalkozás sikeréhez, az Egyesült Államok megalapításához. A történelmi példákon túl a szerző a jelenből vett számos epizóddal bizonyítja, hogy Amerika népe mindig közel érezte magát Istenhez és ez a közeliét ma is nyilvánvaló, sőt egyre fokozottabb. A tömegek folyton erősödő és bővülő vallásos élete arra mutat, hogy a “sarló és a kereszt” közül az amerikaiak a keresztet választották. Elsőn lelkész szerint az amerikai lelki ébredés legkézenfekvőbb szimbóluma maga Washington, a főváros. Figyelembe sem véve azt a tényt, hogy a kormány tagjainak többsége, a törvényhozók, a bírák s a többi magasállású vezető meggyőződésből és őszintén gyakorolja vallását, s hogy magának a szerzőnek a templomában minden vasárnap ott imádkozik Eisenhower elnökkel az élén az amerikai élet számos fontos vezető személyisége, néhány egyszerű statisztikai adat rávilágít Washington szimbólum voltára. Az elmúlt hét év alatt 168 új protestáns templomot építettek, 22 millió dollárnyi költséggel; a római katolikusok pedig 40 milliós befektetéssel 17 új templomot, 19 elemi iskolát, valamint számos középiskolát és rendházat emeltek. Nagy-Washington területén körülbelül 461 ezer ember imádkozik 553 templomban és zsinagógában. Elsőn inti az amerikaiakat, hogy maradjanak meg ezen az utón, mert ez az egyetlen lehetőség az amerikai életforma megmentésére. A szerzőről még hadd idézzük, amit J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója írt a könyv bevezetésében: “Hitének alapjaihoz való ragaszkodásával dr. Elsőn a nemzet nagy igehírdetői között van, s az a tény, hogy ennek ellenére sem vesztette el kapcsolatát az útca emberével, nagy lelkésszé teszi. (A lelki élethez való) hozzájárulása valódi, mivel bőséges tapasztalata alapján és nemzeti életünk keresztyén értékeinek a tudatában beszél.” dl SZABÓ PÁL: HAJDÚ KLÁRI Budapest. 1953. Ifjúsági regény. A mai magyar élharcos ifjúság különböző típusainak és egy traktorállomás körül zajló életnek valóságos enciklopédiája akar lenni ez az írás. A regény két fiatal hőse testesíti meg a Szabó Pál szerint összeütköző világokat. Árgyelán Jóska, a gépállomás első traktorosa a “kispolgári anarchista” hányaveti, beképzelt, felelőtlen életstílusának képviselője. Nem szereti a gépet, csak hiúságból lesz első és csak a kereset érdekli. Elvárja, hogy a traktoros lányok dőljenek utána. Úgy is kezeli őket, mint futószerelmei felkapott és könnyedén tovasodort virágait. Ekkor kerül eléje Hajdú Klári, aki kemény diónak bizonyul. Árgyelán Jóskát eszi a méreg, hogy — 507 —
