Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1954-07-01 / 7-8. szám
BARTHA KAROLY Angol orvos-útazó a Duna-völgyében (Keleti imperiálizmus 1673.-ban és ma) Egy amerikai könyvtár ritkaságai között most fedeztek fel egy Magyarországról szóló érdekes útleírást. 280 évvel ezelőtt, 1673-ban nyomták, amikor Magyarországon keleti basák, bégek, spáhik és janicsárok garázdálkodtak, pimaszabból mint valaha, talán mert érették katonai uralmuk öszszeomlását. Tíz év múlva futva szedték a sátorfájukat és Magyarország felszabadult a félhold uralma alól. De a most felfedezett angol könyv érdekessége éppen abban rejlik, hogy szerzője, Dr. Brown Eduárd, a “College of London tanára és Őfelsége orvosa”, mint az előszó mondja, éppen a keleti pogány önkényuralom utolsó éveiben járta be a dunai országokat és a Balkánt. A vastag barnafedelű, eléggé megsárgult kötet címe: “Utazások Magyarországon, Szerbiában, Bulgáriában, Macedóniában, Thessáliában, Ausztráliában, Styriában, Karinthiában stb. a helyi szokások és nevezetes helyek leírásával.” (London. 1673, 147 old.). Mennél inkább elmerülünk ennek az érdekes útirajznak lapjaiban, annál feltűnőbb, hogy a vörös félhold és a vörös sarló uralma mennyire hasonlít egymáshoz. Egyben azonban különböznek. Brown Eduárd angol orvos 1669. és 1672. között be tudta járni a Dunavölgyét és a Balkánt. Még hozzá útlevél nélkül, csupán mesterségének, a boncolókésnek szerszámával. Ma ellenben még a kommunista pártnak igazolványával sem mozoghatna a mai basák, bégek, spáhik és janicsárok között a jó angol orvos olyan szabadon mint 1670. körül. Dr. Brown például közli Komárom, Győr, Pétervárad, Belgrád stb. erősségeinek rajzát a bástyákkal és vízzel körülvett tornyokkal. Vagy lerajzolja “az öt mérföld hosszú eszéki hidat a Dráván keresztül, amelyen két oldalt, fél mérföldenként tornyok vannak,” — mondja a leírásban, “de a Dráva fölötti részt nemrég Zrínyi gróf (Count N. Serin) nemrég felperzselte, úgyhogy most (1669. szeptemberében, mikor Dr. Brown áthaladt rajta), pontonhíd pótolja a középső részt.” Mai szóval: akkor is voltak “ellenállók”, merész keresztény hősök, akik a pogány katonai terjeszkedésével szembeszálltak és sok borsot törtek a nagyvezír-basa-elvtársak orra alá. Próbálná csak most valaki lerajzolni azoknak a kelet-nyugati transzverzális útvonalaknak műszaki részleteit, amelyeket a Vörös Hadsereg épít Magyarországon keresztül Nyugat felé! Viszont Brown dr. nyugodtan szemügyre vehette “a császári és török hadihajókat a Dunán” a váci kanyarban.. A török kizsákmányolók nem leplezték szállításaikat “vegyes hajózási vállalatokkal”, mint az orosz elvtárs-utódaik manapság. Pedig az ő hajóvállalataik is nagyon vegyesek voltak. Dr. Brown szerint “a jobboldalt evezők magyarok, a baloldalt evezők rácok és svábok voltak, többnyire foglyok, turbános őrök felügyelete alatt.” Búza és posztószövet volt a hajó rakománya, amely felett természetesen még nem sarlós-kalapácsos, hanem vörös félholdas lobogó lengedezett. így látta a hajókaravánokat Dr. Brown Buda és Belgrád között, amint “nyílt kocsink párhuzamosan haladt — 300 —
