Új Magyar Út, 1954 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1954-01-01 / 1-2. szám

történetfelfogásra márcsak azért is szükségük van, hogy a “nyugati védőbástya” gondolatot az orosz nép számára kisajátíthassák. Új motívumot használnak a történelmi okfejtésben, mikor szovjet források alapján azt hirdetik, hogy a < tatár betörések ellen védekező Európa hőse a vitézül küzdő orosz nép volt.”

Érdekes, hogy az Anjouk Magyarországában még nem látnak okot alapos átértékelésre, azonban annál inkább politikai mellékíze van annak a látásmódnak, ahogyan Nagy Lajos és Hunyadi János balkáni hadjáratait szemlélik. Hunyadi János honvédő politikájának vázolásánál lehetetlen fel nem ismernünk a népi demokráciák sorsközösségének eszméjét: C2°i“A magyar történelemben Hunyadi János ismerte fel először, hogy össze kell fognunk a közös ügy védelmében Délkelet-Európa többi népeivel és velük együtt kivívnunk országunk szabadságát”. A legkisebb jelentőségű változtatásokat Mátyás király egyéniségén és uralkodásán eszközölték: (^/‘Mátyás történelmünk kiemelkedő alakja, az egyik legnagyobb magyar király”, de mindjárt hozzáteszik: í^“Mátyás természetesen feudális uralkodó volt.”

Történelmi műveik szerint a huszitizmus í'23i“egyházellenes, antifeudális ideológiát jelentett a magyar parasztság osztályharca számára.” Ehhez az abszolút tudománytalan felfogáshoz a kommunista cseh történetírás segítette haza irodalmunkat. A cseh kommunisták ugyanis már régen nem vallási, hanem elsősorban szociális mozgalmat érzékelnek a huszitizmusban. Ez a cseh felfogás mostanában érte el tetőpontját, (n)

Az osztályszempontoknak a fentihez hasonló szertelen érvényesítése már senkit sem lep meg Verbőczi István esetében, akinek jogalkotásában pusztán rendi érdekvédelmet képesek észrevenni a XX. század erősen torzított szemüvegen. Szemléletük egyazon forrásból fakad, mikor meg a Dózsa-mozgalom eseményeit túlméretezik s benne — mai divatos szóval élve — munkás-paraszt szövetséget üdvözölnek: (^s)“A parasztság fegyvertársa volt az erdélyi bányamunkásság is”, s a mozgalom balsikerének oka, hogy aztán egészen korszerűen maradjunk, az volt, hogy: W‘A főpapok teljes erejükkel a dolgozó nép ellen léptek fel”, s nem lévén még haladó értelmiség, így hát mitévők lehettek? — (17)“A parasztháborúhoz csatlakozó polgárok elárulták a jobbágyságot”. Erre az együgyű, nevetséges okfejtésre 19 * 21 22 23 24 25 26 27

WAGNER: A magyar történetírás 1945. óta. I.

19) Karácsonyi Béla i. m. 42-44.

30) Elekes Lajos: A délkeleteurópai népek összefogása a török hódítók ellen Hunyadi háborúiban, Bp. Akadémiai Kiadó, 1952., 27 (A történettudomány kérdései 14. sz), továbbá ugyancsak tőle: Hunyadi hadserege Bp., Magyar Történelmi Társulat, 1951., 38 (A történettudomány kérdései 3) és Hunyadi János harcai a török hódítók ellen, Bp., Szikra, 1951., 46 (MDF Központi Előadói Irodájának előadásai).

21) Karácsonyi Béla i. m. 86.

22) U. o. 86. ut. bek.

23) Karácsonyi i. m. 65-66.

24) Za dusledne vedecky vyklad husitského revolucniho hnuti. Nová mysl, revue Marxismu-Leninismu, VII, 6, 1953» valamint Adolf Vesely: Husitsky priklad, Svéd práce, III, 19, 1953- május.

25) Karácsonyi i. m. 94-95.

26) U. o. 95.

27) U. o. 95-15 —