Új Magyar Út, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1953-07-01 / 7-8. szám
könyvek - Írások "UJ TERVEK ESZTENDEJE’ A cim arra vonatkozik, hogy ebben az évben minden eddigi kedvezményünket felülmúló, uj biztosítási formákat vezetünk be. Élet-, baleset-, kórházi és betegsegély biztosítási módozataink nemcsak állják a versenyt bármely más egyesület vagy kereskedelmi jellegű társaság okmányaival, de felülmúlják azokat a tagjaink számára "gyermek és öreggondozó”Bethlen Otthonunk kedvezményeivel. Nem nyerészkedési, hanem testvériségi alapon állunk, ami azt jelenti, hogy Egyesületünk magának a tagságnak tulajdona s ügyeit alkotmányos gyűlésein s választott vezetőségén keresztül maga d tagság irányítja. ‘ Bizalommal ’és szeretettel hívjuk táborunkba az amerikai magyarságot. Belépési lehetőség mindkét nembeliek számára születéstől kezdve bezárólag* éves életkorig. Angol vagy magyarnyelvű bővebb ismertetést kívánatra készséggel küldünk az Egyesült Államok területén bárhová. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET 1801 "P" Street, N. W. Kossuth House Washington 6, D.C. e Phone: Adams 4-0331 % llllllllllllllllllülllllllllllltlllllllllllllllilllllltlllllllllllllllllllllllltll AZ ÚJJÁÉLEDT CORVINA Az otthoniak egyszer számon fogják kérni, mit tett az emigráció a magyarság elismertetéséért. Reméljük, minél előbb meglesz rá az alkalmunk. De valljuk be, ez a számonkérés igen szomorú eredménnyel járna. Különösen, ha a “magyar munkát” a lengyelek, ukránok, baltiak, stb. magasszínvonalú, tudományos ismertető tevékenységével vetjük össze. Mert van ugyan néhány értékes magyar kiadványunk (lapok, folyóiratok, könyvek), de azzal tisztában kell lennünk, hogy ezek csak a magyarság szűk körében hatnak, s ezen a hiányon semmiféle idegennyelvű kivonat sem segít. Az, hogy a magyar emigráció nem tudott vagy nem akart létrehozni ilyen idegennyelvű, a legmagasabb igényekre szabott kultúrális szemlét, nagy szégyen és súlyos mulasztás. Most már van egy ilyen kultúrális szemlénk, de ezt nem az emigráns értelmiség egésze, hanem csak néhány lelkes itáliai magyar és magyarbarát olasz hívta életre. E célból újra megalakították a “Corvin Mátyás Olasz- Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Egyesületet”, teljes tudatában annak, hogy az eredeti, 33 évvel ezelőtt kitűzött cél, az olaszmagyar kultúrális kapcsolatok ápolása mellett most egy sor, sokkal nehezebb feladatot is el kell vállalniuk. A Corvinának kell elmondania sokmindent, amit az otthoniaknak nem szabad, itt kell tovább élnie annak a kereszetény-európai kultúrális folytonosságnak, amelyet odahaza mindenképpen el akarnak nyomni a kommunisták. A hazai élet-halál küzdelem szempontjából ez nem sok segítséget nyújt ugyan, de annál nagyobb fontossága lehet a külföld felé, melynek mostani tájékozottságából fog következni a magyarságot illető későbbi magatartása. Tartalom szempontjából a kötet 4 részre tagolódik. Az elejét Fulvio Marói egyetemi tanárnak az egyesület és a folyóirat céljait ismertető beköszöntője után az irodalomnak és időszerű problémáknak szentelték. Márai Sándor “Levele Itakába” és Wass Albert “Adjátok vissza a hegyeimet” c. regényének bevezetése után egy olasz diplomata, Amadeo Giannini ír az 1947-es magyar békeszerződésről. A “Száz év előtti politikai breviárium”, Sebestyén Endre Kossuth-könyvéből és Hőgye Mihálynak az Uj Magyar Útban megjelent Kossuth-cikkéből összeállítva, kísértetiesen mai. Ezt a részt Maria Vittoria Setti szép Kosztolányi-fordításai zárják le. A legterjedelmesebb a tudományos értekezéseknek és anyagközlésnek szánt második rész. Alföldi Andrásnak, a bázeli egyetem világhírű tanárának tanulmányaival kezdődik. Témája a római principátus (más szóval a császári egyeduralom) szellemi alapjai. Alföldinek ez a nemzetközi jelentőségű dolgozata nagy mértékben emeli a folyóirat szellemi súlyát. Bárányné Oberschall Magda cikke a feldebrői pásztorbotról nem olyan egyetemes érdekű, de nem kevésbé fontos. Egy elsőízben közzétett magyar lelet kapcsán szerintünk tökéletesen megoldja az egyházi régészet e sokat vitatott kérdését: a ma jólismert forma angolszász és ír hittérítők kampós vándorbotjára vezethető vissza. Mirella Nicolai a toszkániaiak részvételét tárgyalja a 16. századvégi, Győr körüli török elleni harcokban — firenzei levéltári kutatásai alapján. A harmadik rész könyvszemle. Ebből egyre kell felhívnunk a figyelmet: Bárányné Oberschall Magda értekezésnek beillő kritikájára az amerikai J. P. Kelleher Szent Koronakönyvéről. A Szent Korona-zománcok legkiválóbb szakértője, Kelleher megállapításait illetőleg lényegében arra az eredményre jutott, mint e sorok írója az Uj Magyar Ut 1952. januári és februári számaiban közölt cikkében. A kötetet 11 külföldön élő magyar tudós háború óta megjelent idegennyelvű munkásságának bibliográfiája zárja be. Szemléletes bizonyítéka a magyarok értékes külföldi munkásságának, s figyelmeztetés arra is, hogy mindezt a magunk épülésére is gyümölcsöztethetnénk. Arra, hogy magyar tudósok és írók, mint magyarok szólhassanak nemzetközi olvasóközönséghez, a Corvina nyújtja az első komoly lehetőséget. Pálinkás László, a firenzei egyetem magyar tanára nagy gondot vett magára ezzel a feladattal s ha az emigráció olyan mértékben oldja meg a vállalkozás anyagi részét, ahogy ő a feladat szellemi részét megoldotta, a szabad magyarság kultúrális munkája egy új, értékes intézménnyel lesz gazdagabb. Bogyay Tamás.
