Új Magyar Út, 1952 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1952-03-01 / 3. szám
gyarság mindig a vallásszabadság híve volt, a Habsburg-ház pedig azonos a vallás-üldözéssel.52 Magyarország ügye a jog kérdésével kapcsolatos, melyben az Egyesült Államok sok vonatkozásban érdekelt.53 Amikor a magyar szabadságharc híre eljutott Amerikába és megnyerte rokonszenvüket, Magyarország ügye helyi kérdésnek látszott. Univerzális jelentősége csak később derült ki, amikor Oroszország beavatkozott és Magyarország elbukott. Most már világos minden gondolkodó ember számára, hogy a hatalmi egyensúlyt a földön Magyarország függetlenségének a helyreállítása nélkül nem lehet visszaállítani.54 Oroszország beavatkozott Magyarország ügyeibe és ezzel megsértette az Egyesült Államok alapelveit, melyet még Washington állított fel, hogy minden népnek joga olyan kormányt felállítani, melytől leginkább reméli boldogságát.ss Magyarország ügye valóban az európai szabadság ügye, az európai szabadság és függetlenség feltétele. Magyarország függetlenségének visszaállítása nélkül Európa nem lehet szabad és független. “Igen uraim, büszke vagyok népem jellemére, hősiességére, szabadságszeretetére és vitalitására. És tisztelettel hajlok meg a Gondviselés rendelése előtt, mely népemnek olyan helyzetet jelölt ki, hogy függetlenségének helyreállítása nélkül nincs lehetőség a népek szabadságára és függetlenségére az európai kontinensen.”56 Magyarország földrajzi helyzete következtében az első sorompó Oroszország előtt. Ha nem törik meg ezen, tovább megy, hogy minden népet összetörjön.57 Napoleon azt mondta, hogy ötven éven belül Európa vagy republikánus lesz, vagy kozák. Kossuth azt mondja, hogy ha Magyarország szabad: Európa republikánus; ha Magyarország elnyomott: a kontinens kozák lesz.58 Magyarország az a terület, ahol eldől, hogy a jövőben milyen elv fogja irányítani az emberiség sorsát.59 “Síkságainkon vívták a döntő csatát a keresztyénségért, ott fogják vívni a döntő csatát a népek függetlenségéért, az állami jogokért, a nemzetközi jogért és a demokratikus szabadságért. Szabadon fogunk élni, vagy férfiként meghalunk. De ha népem halálra lenne kárhoztatva, az első lesz, melynek halálát nem öngyilkosságként fogják feljegyezni, hanem mint a világért hozott mártírságot és a jövendő korok gyászolni fogják a magyar faj szomorú sorsát, mely pusztulásra volt ítélve nem azért, mert megérdemelte, hanem, mert a tizenkilencedik században senki sem volt, aki megvédelmezte volna a természet és a természet Istenének törvényeit.”6» Washington ma azt mondaná, hogy beteljesedett próféciája és az Egyesült Államok elég hatalmas hozzá, hogy egy igaz ügyért bármely hatalommal dacoljon. És azt mondaná, hogy nem volt és nem lesz igazabb ügy, mint Magyarországé, mert ez az elnyomott emberiség ügye.fii “.... az emberiség történelme óta soha nem volt igazabb ügy, mint Magyarország ügye. Soha 52) Brooklyn, Plymouth Church, 1851. december 18. 53) Washington, 1852. január 8. 54) Salem, 1852. május 6. 55) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. 56) Washington, Legislative Banquet, 1852. janur 7. 57) New York, The Piano Forte Makers küldöttségéhez, 1851. december 17. New York, State Militia, 1851. december 16. 58) Baltimore, 1851. december 27. 59) Lynn, 1852. május 6. 60) Washington, Legislative Banquet, 1852. január 7. 61) Annapolis, Senate, 1852. január 13. 62) New York, Corporation Dinner, 1851. december 11. 63) U. o. 64) New York, The Piano Forte Makers küldöttségéhez, 1851. december 17. 65) Pittsburgh, Banquet, 1852. január 26. 66) Plymouth, 1852. május 12. nem támadtak meg egy népet a legkisebb ok nélkül gonoszabban, hütlenebbül, vagy ocsmányabb módon, mint Magyarországot. Bűn, átkozott ambíció, zsarnokság és erőszak soha nem szövetkezett vétkesebb módon a szabadság és maga az élet elpusztítására, mint Magyarország ellen. Soha nem bántottak meg országot halálosabban, mint Magyarországot. Az önök összes szenvedései, összes panaszai, melyek oly joggal indították őseiket arra, hogy fegyvert fogjanak, csak enyhe sérelmek voltak azokhoz a mérhetetlenül mély sebekhez képest, melyekből Magyarország szive vérzik! Ha a mi népünk ügye nem eléggé igaz ahhoz, hogy Isten védelmét és a jóakaratú emberek támogatását biztosítsa, akkor nincs igaz ügy, nincs igazság a földön.”6* Mit kér? A gonosz szelleme Európában az orosz abszolutizmus. Ezen alapszik minden kis zsarnok merészsége, hogy letiporja az elnyomott népeket és összetörje a szabadságot.63 Ez a despotikus hatalom a forrása az összes többinek. Ez az a hatalom, melyre Európa minden kis tirannusa támaszkodik, hogy nemezete szabadságát összetörje.^ A cár segítségének a biztosítéka minden kis tirannust merésszé tesz, másrészt minden elnyomott népet letör lelkileg az a körülmény, hogy Oroszországgal találja szemben magát akár közvetlenül, akár szatellitáiban és nemcsak saját elnyomóival kell számolnia, hanem Oroszország erejével is. Nem, mintha Oroszország nagyon hatalmas lenne saját magában, hanem hatalmas, mint hátvéd, mint segítség. Azt kéri tehát, hogy Ausztria ellen harcoljanak helyettük? “Nem, ezerszer nem. Távolítsák el Oroszország presztízsét és a többit majd elintézzük.”6s “Mit kérek önöktől, Amerika népe? Azt kívánom, hogy egy új Mayflower-t küldjenek az Óceánon túlra...? Azt kívánom, hogy fiaikat Magyarország határhegyeire küldjék, hogy mellükkel élő sövényt alkossanak, felfogva Oroszország pusztító szelét, hogy ne érje Magyarország szegény megtépázott levelű bokrát? Nem, nem ezt kívánom. Vagy azt kívánom, hogy visszaverjék az osztrák véres kezét, hogy el ne pusztítsa a viharverte bokrot és el ne szárítsa tápláló földjének életnedvét? Nem, nem kívánom ezt. Mi az akkor, amit Amerikától kívánok? Ugyanaz az erőszak, mely összetörte Magyarország bokrát, egyben meglazította, meghajlította, majdnem eltörte a karót, amit a népek törvényének hívnak, ami nélkül egyetlen jog és egyetlen nép sincsen biztonságban, még ha tízszer olyan erős is. Azt kívánom Amerikától, hogy erősítse és tegye szilárddá ezt a népek törvényének nevezett karót, hogy saját erős szivünk idegszálaival hozzáköthessük népünk viharverte bokrát. Ez az, amit kívánok. És kérdem a Mindenható nevében, túl igényes, túl arrogáns ennyit kérni? — A népek törvényének e fenntartása mérhetetlen jótétemény lenne országomnak, mérhetetlen jótétemény minden elnyomott népnek, mert nehezen akad köztük egy, mely nem tudna könnyen megszabadulni saját elnyomójától, ha a ‘beavatkozás’ átkozott rémképe nem állna a háttérben, hogy támogasson minden elnyomót az elnyomóval szemben.”52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 Gyakorlatilag három pontban konkretizálja kérését. 1. Ha elismerik, hogy a népek joga intézményeik és kormányuk megváltoztatására: a népek törvénye; ha elismerik, hogy idegen hatalom beavatkozása e szuverén jogba: a népek törvényének megsértése; ha azt vallják, hogy nem maradhatnak közömbösek a népek törvényének eme megsértésével szemben, akkor nem lehetséges más magatartás, mint nem beavatkozni a népek e szuverén jogába, de más hatalmat sem engedni, hogy beavatkozzék... Mire van szükség ehhez? Az 15
